Megy a szkanderezés
„Még mindig szkanderezünk az angolokkal” – mondta lapunknak Rieb György, a Ferencváros elnöke. A klubvezető elmondta, mindezt úgy érti, hogy folyamatosan tárgyalnak az angol befektetővel. Mint ismert, a Kevin McCabe nevével fémjelzett üzleti csoport (pontosabban annak magyarországi leányvállalata, a Real Esplanade Estate Kft.) nyerte az Üllői úti stadion területének hasznosítására, valamint a Fradi futballcsapatát működtető zrt. tulajdonlásáért kiírt tendert. A határozat kimondta: a feleknek (az egyesület és a befektető mellett az állami tulajdonú terület képviselőjével, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel) április 9-ig, szerdáig mindenben meg kell állapodni, és a szerződéseket meg kell kötni. Nos, az aláírási ceremóniát már meg is hirdették az MNV épületébe, szerdán délután három órára.
„Az egyesület négy különböző szerződést köt a befektetővel – magyarázta az elnök. – Van olyan, amely huszonöt évre szól, és mindenki tudja: a szerződésre akkor van szükség, ha valami gond lesz, akkor kell elővenni, és a közösen elfogadottak szerint eljárni. Nyilvánvaló, hogy úgymond körülbástyázzuk az érdekeinket, a legkisebb részletekre is ügyelni kell.”
A futballcsapat szolnoki veresége (1–2) és az Orosháza elleni múlt szombati, hazai döntetlen (2–2) után aggódnak a szurkolók: mi lesz, ha elúszik a feljutás, és az angol cég kihátrál az üzletből?
„Ezt felejtsük el mielőbb – vágta rá felvetésünkre Rieb György. – Nyilvánvaló, hogy a feljutás a cél, de Kevin McCabe is többször elmondta, hosszabb távon tervez a futballcsapattal kapcsolatban csakúgy, mint a területtel. A terv az, hogy három éven belül kellene a Bajnokok Ligája közelébe keveredni, de eddig egy szó sem volt arról, hogy kihátrálnának.”
Az sem mellékes, hogy mi lesz Csank János edző sorsa. A hírek szerint egyre erősebb a nyomás a vezetőségen a szurkolók – és néhány játékos – részéről, a korábbi szövetségi kapitány (aki 2001-ben bajnoki címet nyert az FTC-vel) helyett ugyanis mást szívesebben látnának a kispadon.
„Az angolok szerdán papíron tulajdonosai lesznek a futballcsapatnak, jogilag a fizetési teljesítés pillanatában ők dönthetnek – mondta az elnök. – Így legalábbis barátságtalan lépésnek gondolnám, ha a belépésük előtti pillanatban mi döntenénk olyan horderejű kérdésben, mint ez. De nem csak emiatt nem szólok ebbe bele. Azt gondolom, korábban rengeteg kárt okozott a Ferencvárosnak, hogy az egyesület elnöksége döntött szakmai kérdésekben. Nem ez a dolga! Nekünk biztosítani kell a szakosztályok működéséhez szükséges körülményeket, de az, hogy ki legyen a jégkorongozók, a vízipólósok vagy éppen a futballisták edzője, az legyen az adott szakosztály belügye.”
Fradi-szurkolóként azért az elnöknek is lehet véleménye: nos, Rieb György ezt meg is osztotta velünk, és elmondta, nem váltana a kispadon, hiszen nem lát okot arra, hogy ebben a feszült pszichés helyzetben erre szükség lenne. Ugyanakkor kérdés, az elnök szerint a működés feltételei adva vannak-e a sikeres szerepléshez?
„Kétszázmillió forintban határoztuk meg a költségvetést, ha jól tudom, az Orosháza ennek negyedéből működik – mondta az elnök. – Nyugati klubok is megirigyelhetnék a buszt, amellyel közlekednek a fiúk, a fizetések rendben vannak, igaz, vannak csúszások, de a zrt. adósságai nem nőttek, ellenkezőleg, csökkentek. A lapjukban megjelent kritikát, mely szerint csak túl idős és túl fiatal játékosaink vannak, el kell fogadnunk, én is hiányolom azokat a huszonnégy-huszonnyolc éves futballistákat, akik kirobbanó erőben vannak, de már kellő tapasztalat birtokában. Azzal kell főznünk, amink van, minőségi változásra akkor lehet számítani, ha megérkezik a befektető pénze.”
