Az önkifejezés jegyében
Amikor az ember felszáll a Man chester belvárosába tartó vonatra, elképzelhetetlennek tartja, hogy ez (a Vodafone segítségével felkeresett) város hétről hétre futball-lázban ég. Az esős idő és az uniformizált téglaházak százai komor hangulatba ringathatják az utazót, aki meglepve tapasztalja, hogy az első szembejövő futballszurkoló vörös mezt visel ugyan, mégsem a Manchester rajongója: a Liverpool nagy híve. A belvárosba érve felpezsdül az élet, a város mégis hétköznapi arcát mutatja, továbbra sem látni jelét, hogy itt szerdán a Manchester United és a Roma a legjobb négy közé jutásért száll harcba a Bajnokok Ligájában. Nagyobb hírverés jár az úszóknak, akik szerdától a rövid pályás világbajnokságon mérik össze tudásukat Manchesterben, sőt kis túlzással még a május 23–27. között rendezendő Anglia–Új-Zéland krikettmeccsnek is, amelynek szintén a közép-angliai nagyváros ad otthont.
Az Old Trafford közelében sem változik jelentősen a helyzet, a környék kihalt, talán csak a különféle vendéglátóegységek neve – The Trafford, The Red Devils, United Chip Shop, United Cafe – érezteti, hogy az utazó a világ egyik leghíresebb klubjának otthona felé tart. Egy tört angolsággal beszélő – talán pakisztáni? – közértes aztán hosszasan bizonygatja, hogy szíve születése óta az MU-ért dobog, míg az Old Trafford közvetlen közelében egy középkorú angol úr állít meg bennünket, de meglepetésünkre nem eladná a jegyét, épp ellenkezőleg: venne, bármi áron.
A pályához érve végül megélénkül a forgalom, a járókelők tucatnyi nyelven – köztük magyarul – latolgatják a United esélyeit. Mondani sem kell, a Roma otthonában szerzett kétgólos előny tudatában kétség sem fér a hazaiak továbbjutásához; még a legpesszimistábbak fejében sem fordul meg, hogy szerda este a Roma kvalifikálja magát a BL elődöntőjébe. Miután Francesco Totti, a rómaiak kedvence és a csapat első számú gólfelelőse úgy döntött, nem utazik el társaival Manchesterbe, talán az olasz szurkolók bizalma is megingott a Spalletti-fiúkban. Az mindenesetre nem lehet véletlen, hogy a belépőjegyről álmodozó úriember egyetlen reménysége éppen egy „tifoso”: bár hajlandó lenne a vendégek közé is beülni, hogy láthassa kedvenceit, az olasz végül mégsem mond le a tikettről. „Ha már átrepültem a fél kontinensen, legalább kiesni lássam a fiúkat” – közli, majd felhagy az alkalmi üzérkedéssel, és a „vörös ördögök” ajándékboltja felé veszi az irányt.
Azt ugyanis pontosan tudják az egyesület tulajdonosai, hogy emlék nélkül még az sem távozik az „Álmok Színházából”, aki esetleg lemarad a negyeddöntő visszavágójáról. Kérdésünkre, melyik játékos meze a legkeresettebb, az üzletvezető elzárkózik a válaszadástól, valószínűleg mégsem tévedünk nagyot, amikor Cristiano Ronaldo nevét említjük. „Üzleti titok” – mondja sokat sejtetően, és tekintete végigjárja a mintegy hárompolcnyi mezt, amelyen a villámléptű portugál neve virít, miközben mellette csak a Rooney és Tévez feliratú dresszek egy-egy példánya látható – Ryan Giggs és Paul Scholes trikója viszont már csak a raktárból kérhető…
Ronaldo képességeit és az idei szezonban nyújtott teljesítményét látva persze nem érdemes vitatkozni a rajongók ízlésével. A 23 éves támadó többek között a negyeddöntő első felvonásán is kamatoztatta tudását, ő fejelte az MU vezető gólját. Más kérdés, hogy a római mérkőzést követően David Pizarro, az olaszok középpályása egyszerűen arrogánsnak nevezte a fiatal klasszist, amit Angliában – érthető módon – szinte már sértésként értékel a portugál népes szurkolótábora. A megkérdezett MU-drukkerek kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy kedvencüket csak az irigykedők tartják beképzeltnek: „Ez a fiú nem arrogáns, hanem magabiztos. És ha a Roma drukkerei másként látják, nézzék meg egyszer Totti játékstílusát” – fogalmazott egyikük. Hasonló véleményen van Sir Alex Ferguson is, aki korábban azt nyilatkozta, hogy játékosa szemtelen trükkjei nem szolgálnak mást, csupán a páratlan tehetséggel megáldott fiatal labdarúgó önkifejezését.
Reményei szerint ennek szerdán újabb tanúbizonyságát adja az „Álmok Színházában”.
