Nagyszerű az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnökének lenni, Michel Platini élvezi is a 2007 januárja óta végzett munkát, de megkockáztatjuk: az európai futball jelenlegi „vezére” nem e kétségkívül megtisztelő megbízatást tekinti karrierje csúcsának. Hanem mondjuk 1984. június 27-ét, amikor a torna gólkirályaként és a franciák csapatkapitányaként magasba emelte az Európa-bajnoki trófeát. Vagy a nevezett esztendő végét, amikor átvette a France Football Aranylabdáját. Esetleg a következő tavaszt, amikor a Juventus szellemi vezéreként – a döntő egyetlen gólját szerezve, a sorozat gólkirályaként – megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. Esetleg az év végén menetrendszerűen megérkező harmadik Aranylabdát. A Becsületrendet (1988), a francia szövetségi kapitányi kinevezést, a World Soccer olvasói által megszavazott Az év edzője címet (1991)… Hazájának előtte is, utána is volt aranylabdása, sőt Thierry Henry nemrégiben átírta válogatottbeli gólrekordját (41), de akárhogy is: a technikás, kiváló rúgótechnikájú, vezéri tulajdonságokkal felvértezett 10-esnél meghatározóbb alakja nincs a francia labdarúgásnak.
