„Goal, daddy!” – ug rott fel örömében Luis Shaw, a Ferencváros csatárának fia a második félidő közepén, amikor édesapja első alkalommal talált be a Kazincbarcika kapujába.
Az Albert Stadion „névadó mérkőzésén” ott volt az egész família. Paul Shaw édesapja, édesanyja, két fia és felesége együtt ünnepelt a publikum mal. Az angol vendégek most tapasztalták meg először, milyen is az Üllői úti hangulat, s bizony beleborzongtak, amikor a B-közép percekig éltette a családfőt. Nem csoda hát, ha a csatár édesanyjának és feleségének könnycsepp jelent meg a szemében.
A mérkőzés után a légiós cseppet sem tűnt fáradtnak, ugyanakkor az öröm látványos jele nélkül állt a Nemzeti Sport rendelkezésére.
Hiába, egy, az Arsenalban is megforduló játékosnak érthetően nem a Barcika legyőzése élete meccsélménye.
„Természetesen tudtuk, hogy nem lesz könnyű mérkőzés, mint ahogy a múlt heti sem volt az – mondta Paul Shaw. – Talán kicsit idegesen, görcsösen kezdtünk, de a bénultság csak az első gólunkig tartott. Addig is nagyon akartunk, mentünk előre becsülettel, ám Dragóner Attila fejesén kívül semmi sem sikerült. A folytatásban aztán felőröltük az ellenfelet, s örülök, hogy a győzelem hatására fantasztikus hangulat kerekedett a lelátón.”
Paul Shaw az első félidőben Edouard Ndjodóval játszott csatárt, de míg a kameruni jobbára elöl maradt, az angol támadó rendszeresen visszalépett a labdáért a középpályára. A sok mozgásnak köszönhetően rendre megjátszható volt, s bár az első félidőben túl sok veszélyt nem jelentett a Kazincbarcika kapujára, sokszor szerzett labdát, és rutinosan megtartotta.
„Csank János edző azt kérte, ha tehetem, lépjek vissza a középpályások vonalába, s labdát szerezve vagy kapva, induljak meg a kapu felé – mondta az angol játékos. – Az első félidőben erre túl sok lehetőségem nem volt, de a másodikban, amikor elfáradt az ellenfél, több gólhelyzetet alakítottunk ki kapuja előtt. Az első gól megszerzése volt a nehezebb, a második helyzetet szinte rutinból oldottam meg.”
Noha Luis vasárnap ünnepelte hetedik születésnapját, Paul Shaw azt mondta, gyermekei számára mégsem a két gól jelenti a születésnapi ajándékot. Mert bár a fiúk jól érzik magukat Budapesten, s tulajdonképpen Magyarországon szerettek bele a labdarúgásba, azért számukra még mindig a játék az igazi ajándék. No nem az, amit az apjuk bemutat, hanem amit megvesz nekik…