Lassan felvonulnak a munkagépek, s nekilátnak, hogy a földdel tegyék egyenlővé a magyar sportélet egyik fellegvárát, a Körcsarnokot. A létesítményt 33 éve csaknem 31 millió forintból építették osztrák szabadalom alapján, s 1975. április 25-én a kardvívó BEK mérkőzéseivel avatták fel. Azóta számos világversenynek adott otthont, falai között világhírű sportolók százai küzdöttek.
A pekingi olimpia után azonban tovább bővül a Puskás-stadion melletti Symakomplexum, s ennek az építkezésnek esik áldozatául a Körcsarnok: helyére 5100 férőhelyes konferenciaközpontot álmodtak meg.
Az épületet tizenkét éve ugyan felújították a kézilabdavilágbajnokságra, de amikor a Syma beruházása elindult, a vevő a csarnokot is megvette. Ekkor köttetett a megállapodás, miszerint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet a pekingi olimpiáig bérli a létesítményt a Symától, hogy a sportolók zavartalanul folytathassák a felkészülést. A határidő azonban lassan lejár, így gondoskodni kell más helyszínről.
Az asztaliteniszezők, akik állandó otthonukként tekintenek a létesítményre, a megoldásra vonatkozó ígéreteket kaptak: egyrészt az új épületben számukra is lesz hely, másrészt a Fehér úton, a MACpályánál építenének nekik könnyűszerkezetes munkacsarnokot 3500 négyzetméteren. A szövetség technikai igazgatója és alelnöke, Juhos József már tárgyalt a pingpongosok jövőbeni otthonáról az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékeseivel.
„A szerződés szerint a nyárig a Körcsarnokban készülünk, aztán mennünk kell. Megállapodtunk a sportügyi szakállamtitkárral, hogy hasonló létesítményt biztosítanak számunkra. Edzhetünk a Jégszínházban, ám oda csak hat asztal fér be, ez kevés. Az a létesítmény nem méltó és nem alkalmas a válogatott felkészülésére, még akkor sem, ha csak ideiglenes megoldásként került szóba. Jobb lenne a Puskás Ferenc Stadion és a szövetség Istvánmezei úti székhelye közelében maradni” – mondta Juhos.
2008. február 17. Az utolsó sportverseny napja a Körcsarnokban. A női cselgáncs Vkviadalon két bronzérem került a mieink nyakába. A 70 kilóban versenyző Mészáros Anett például nem örült a helyezésének, ám annak fényében, hogy történelmi tettet hajtott végre – nevezetesen ő lett az utolsó magyar, aki érmet nyert a Körcsarnok falai között –, már büszkeséggel töltötte el.
A három évtizedet megélt kör alakú épület amúgy a nyár végéig üzemel, a környéken rendezendő sportesemények kiszolgálólétesítményeként fogadja a versenyzőket.
