Török József szerdai bejelentése kijózanító hatással volt a Tatabánya bennmaradásában még reménykedő néhány tucatnyi szurkolóra. Az ügyvezető igazgató szerdán ugyanis azt közölte, hogy a klub nem kér NB I-es licencet a 2008–2009-es szezonra. Ez pedig azt jelenti, hogy az élvonalból már korábban jogerősen kizárt FC Sopron mellett a Tatabánya is búcsúzik az első osztálytól.
Futballunk sajátossága, hogy februárban már két biztos kiesője is van a profinak mondott bajnokságnak, de ez most nem ide tartozik.
Sokkal érdekesebb, hogy hiába „szállt ki” fél távnál a Sopron és a Tatabánya, mégsem fullad teljes érdektelenségbe a bajnokságban az alsóháziak csatája. A további izgalmakat tudniillik garantálja a versenykiírás, amely szerint ha a Tatabánya a szezon végén pontszámban megelőzi a most még előtte lévő csapatok valamelyikét, akkor azt a gárdát (vagy gárdákat) is magával rántja a másodosztályba. Magyarán: csalódnak azok a játékosok és edzők, akik kényelmes focizgatásról, tét nélküli bajnokikról vizionáltak Török József bejelentése után.
Természetesen a Tatabánya eleve a legkisebb eséllyel indult a kiesés elkerüléséért zajló küzdelemben, hiszen öt megszerzett ponttal az utolsó helyen áll a Soproni Ligában. Ráadásul a télen legalább fél tucat, korábban meghatározó játékos távozott a csapattól, vagyis szakmailag még a korábbinál is gyengébb kerettel kell megvívnia a tavasz hiábavaló küzdelmeit. Látszólag tehát minden a riválisok, a kiesés elől menekülő többi csapat mellett szól, azonban a versenykiírás ismeretében nem árt felhívni a figyelmet egy íratlan szabályra. Nevezetesen arra, hogy mostantól a tatabányai futballisták mindenféle lelki teher nélkül játszhatnak a bajnokságban, márpedig sokszor láttunk már felszabadult, eredményes játékot olyan csapatoktól, amelyek tét nélkül futballoztak. Példaként elegendő a magyar válogatott néhány barátságos meccsét felidézni a közelmúltból, amikor legyőztük a német (2–0), vagy éppen az olasz válogatottat (3–1).
A Tatabánya három győzelemmel meg is előzheti a most tizenhárom pontos Diósgyőrt, ha a piros-fehérek hullámvölgybe kerülnek. A miskolciakon kívül azonban nem lehet teljesen nyugodt a Paks, a REAC, a Siófok, de még talán a Vasas sem.
„Sajnálom, hogy a Tatabánya ilyen helyzetbe került, ám az égvilágon semmit sem befolyásol a mi felkészülésünkben, hogy a kék-fehérek nem kértek élvonalbeli licencet – fogalmazott
Vágó Attila, a Diósgyőr vezetőedzője. – A tatabányai elöljárók
ugyanis ezzel a bejelentéssel óriási terhet vettek le a játékosok válláról: innentől kezdve könynyedén, mindenféle görcs nélkül léphetnek pályára minden mérkőzésen, és állítom, ez jó néhány pontot hoz majd a konyhájukra. Így még nehezebb küzdelem vár azokra az együttesekre, amelyek nem biztosították be élvonalbeli tagságukat. Engem amúgy sem motivál a tizennegyedik hely, tizedik akarok lenni, és a játékosaimnak is az a céljuk, hogy feljebb lépjenek a tabellán. Ennek a történetnek a jelentősége az, hogy a kiesés elleni harc még koránt sincs lefutva.”