Nem bírta idegekkel a nézők sértegetéseit
Különös gólörömnek lehettünk szemtanúi a Honvéd és a REAC összecsapásának 60. percében: miközben Torma Gábor mesteri találata után a sárga-kék dresszbe bújt játékosok a pályán ölelkeztek, edzőjük, Aczél Zoltán kezét a füléhez emelve vágott ki nagy sprintet a vendégek kispadja előtt. Tekintetét a kispesti szurkolók felé fordítva jelezte: most mondjátok, nem hallom!
A meccset követő sajtótájékoztatón nem került szóba a jelenet, ám amikor a Nemzeti Sport utólag rákérdezett, Aczél Zoltán készséggel beszélt róla, mi is történt.
„A Bozsik-stadionban tapasztaltakhoz hasonlóban eddigi pályafutásom során még egyszer sem volt részem – magyarázta Aczél Zoltán. – Az első perctől kezdve gyaláztak, elmondtak mindennek, a legenyhébb jelző sem tűri a nyomdafestéket. Ezt még el is viseltem volna, az ellenben már sok volt, amikor édesanyámat szidták. Fél éve, hogy elvesztettem…
Szóval nem tagadom, gólunkat követően a kispadunk mögött ülő drukkereknek üzentem. Talán nem kellett volna, de felháborító volt, amit műveltek.
Nem kell engem szeretniük, egy bizonyos határt azonban tilos átlépni. Szórakoznak velünk amúgy is eleget, mindenki rajtunk röhög a soproni költözésünk miatt, miközben csak én tudom, hogy a futballistáim mit megtesznek a tisztes helytállásért. A részletekbe nem mennék bele, maradjunk annyiban: minden tiszteletem George F. Hemingwayé, sokat tett Kispesten az elmúlt időszakban, nyolcvanmillió forintos költségvetésünkkel mi csak álmodozhatunk hasonló körülményekről. Elhihetik nekem, az öltözőben nem kellemes látvány a csótány…”
Aczél Zoltán őszinte szavaihoz annyit fűzhetünk hozzá: nem ez az első eset, hogy egy edző az ülőhelyre jegyet váltó nézőkre panaszkodik.
Általánosítani persze nem szabad, hiszen a kulturáltan viselkedő drukkerek még mindig többségben vannak – no meg csendben.Bármily visszás, a Honvéd szakvezetője, Supka Attila is megkapja olykor a magáét a hangoskodóktól, mi több, akadnak olyan „szurkolók”, akik az elejétől a végéig pocskondiázzák saját játékosaikat.
Mondhatnánk, ez hallatlan. Csakhogy nem az.
Jól hallható…
