Azt az utóbbi időben már megszokhattuk, hogy a német csapatok az ezredforduló tájékán a szokásosnál gyorsabban kopnak ki a BL-ből, de az meglepő, hogy most egy olyan együttestől várják el a csodát, amely először szerepel a nyolcaddöntőben. Korábban még a Bayern München (1999: döntő; 2001: győzelem) és a Bayer Leverkusen (2002: döntő) tartotta magasan a zászlót, most viszont a századik európai kupameccsére készülő Schalkén a sor, hogy a Porto ellen maradandót alkosson. Mert azzal lehet ugyan takarózni, hogy az UEFA-kupában öt német csapat is érdekelt, de manapság a BL-t sokkal nagyobb figyelem kíséri. Márpedig a nagy futballhatalmak közül Angliának (2005, Liverpool), Spanyolországnak (2006, Barcelona) és Olaszországnak (2007, Milan) is sokkal kevesebbet kell visszaszámlálnia a legutóbbi BL-győzelméig, nem beszélve Portugáliáról (2004, Porto).
Azt nem állítjuk, hogy a Schalke megnyeri a sorozatot (ahogyan a fogadóirodák sem, legalábbis a 41-szeres oddsból erre lehet következtetni), de hogy a Porto ellen nem esélytelen, azt igen. Csak ehhez öszsze kell állnia a védelmének, amely az előző szezonban még 14-szer hozta le kapott gól nélkül a meccsét a Bundesligában, most viszont még csak négynél tart. „Nem vagyunk tökéletesek, és nem vagyunk stabilak – ismerte el Fabian Ernst, a Schalke középpályása. – Oda kell figyelnünk, nehogy úgy járjunk, mint a rossz kártyás, aki az összes nyerő lapját eldobja.”
Bizakodásra az adhat okot, hogy a Schalke a BL-ben a hatból három mérkőzését „nullára” nyerte meg, a Porto támadósora viszont minden, csak nem rettenetes. A csoportelsők közül nyolc rúgott góllal a portugálok a sereghajtók, és a háromgólos Lucho Gonzálezt leszámítva nincs olyan játékosuk, akitől félni kellene.
