Csak beszéltek a pénzről

Eladta a Ferencváros az ön elnöksége idején a részvényeit a Neuchatel Financial Ltd. nevű cégnek?Eladta a Ferencváros az ön elnöksége idején a részvényeit a Neuchatel Financial Ltd. nevű cégnek?

Nem – mondta határozottan Dámosy Zsolt, aki 2006 szeptemberétől 2007 májusáig volt az FTC első embere.

Itt vége is lehetne az interjúnak, de érdekelne: tárgyalt ezzel a céggel?

Hogyne. Sokat és hosszan egyeztettünk, és nagyon úgy tűnt, a Neuchatel Financial Ltd. lesz a Ferencváros befektetője. Még az időpontokra is emlékszem, kétezer-hét márciusában voltunk Komáromi L. Tivadar vendégei Münchenben, megnéztük az Allianz Arenában a Bayern– Werder Bremen rangadót, majd a Kempinski Szállodában tárgyaltunk. A vendéglátónk akkor azzal keresett meg, hogy szerencséjére az utóbbi időben olyan sikereket ért el az üzleti életben, hogy nagyon meggazdagodott.

Ez ismerős, így sokan megkeresték már a Fradit korábban is…

Valóban, de Komáromi L. Tivadar fedezetigazolást mutatott, amelyből egyértelműen kiderült, hogy magyar szinten őrületes vagyont halmozott fel.

Persze igaza van: elképzelhető, hogy egy Oscar-díjra is esélyes, nagyszerű színészi alakítással találkoztam, vagy az emberismeretem hagyott cserben, mindenesetre nagyon komoly befektetőnek tűnt. És nemcsak a fedezetigazolás miatt, és nem is azért, mert az üzletember e tárgyalás érdekében repült Hongkongból Németországba, és még aznap vissza is utazott. Azt mondta, megteheti, hogy áldozzon a Ferencvárosra, és nem csupán a futball érdekelte, minden más szakosztályt is meg kívánt vásárolni, és felújította volna a stadiont.

Gondolom, szóba került, hogy Komáromi L. Tivadar mennyit áldozna erre a célra.

Így van, évi húszmilliárd forintról volt szó, sőt kilátásba helyezte, hogy harmincmilliárd forintot is szánna a Fradira! Mennyit?!

Ekkora összeggel magasan megnyerte volna a nemrégiben érvénytelenített ötödik tendert.

Valóban, ez az ajánlat sokkal kecsegtetőbb volt, mint mondjuk a Kevin McCabe-féle csoporté.

Akkor miért hiúsult meg az üzlet?

Mint említettem, március közepén találkoztunk, és megegyeztünk: a hónap végére átutalják a részvényekért meghatározott összeget.

Aláírták a szerződést?

Igen, de abban szó szerint benne volt: csak akkor lép életbe, ha a Ferencváros elnöksége ratifikálja. Hazajöttünk Münchenből, az elnökség elé terjeszettem ezt a lehetőséget, azonban a pénz nem érkezett meg, és bár tárgyaltunk Komáromi L. Tivadar magyarországi képviselőivel, nem jutottunk előbbre. Sajnos a cég több szóbeli ígéretét sem tartotta be, így májusban az elnökség úgy határozott: a szerződést akkor érvényesíti, ha a pénz megérkezik a klub számlájára. Ez nem történt meg, így a megállapodás nem jött létre. Nagyjából ennyi a Neuchatel-sztori az én emlékeim szerint. Sajnáltam, hogy így alakult, mert nagyon ígéretes lehetőség lett volna a Fradinak.

Mit szólt ahhoz, hogy sikertelen volt az ötödik pályzat, és hogy máris itt van a hatodik?

Az optimisták közé tartozom. Az, hogy ilyen gyorsan kiírták az újat, azt jelzi, az állam is a megoldást keresi, és szívesen túl lenne már ezen az ügyön. Magam is találkoztam Kevin McCabe úrral, emlékszem, már a kérdéseiből kiderült, hogy nagyon érdeklődik a klub iránt. Örülnék, ha a hatodik tender már sikeres lenne, és azt hiszem, az angol befektetőveljól járna a Ferencváros.

Korábban azzal vádolták, hogy elnöksége idején az FTC olyan kritériumokat préseltetett a pályázati kiírásba, amelyekkel a klub saját esélyeit rontotta, hiszen nem volt abban a helyzetben, hogy feltételeket diktálhasson…

Nézze, azt én is tudom, hogy a Fradi a mai stadionban még évekig nyugodtan eljátszhatna. Azért ragaszkodtunk a felújításhoz, hogy a klub és a terület ne kerüljön ingatlanspekulánsok kezébe, továbbá azért, hogy a klubot ne lehessen felszámolni. Utólag azt gondolom, ha ezekkel a feltételekkel a hatodik pályázat végre eredményes lesz, a Ferencváros büszke lehet magára.