Ugyan a mélypontot az előző szezonban kikínlódott 15. helyezés jelentette, a jelenleg futó sorozatban is gyatrán teljesít a Paris Saint-Germain. A fővárosiak a 12. helyen állnak, és mivel előnyük mindössze három pont a már kiesést jelentő, 18. pozícióban szerénykedő Auxerre-rel szemben, lehet, hogy a tavasszal is a búcsú elkerüléséért kell küzdeniük a francia élvonalban.
A statisztika alapján bizakodóan várhatták az augusztusi rajtot a PSG szurkolói, hiszen a fővárosi klub legutóbb a 2003–2004-es, előtte pedig az 1999–2000-es idényben végzett dobogós helyen, azaz három balul sikerült évad után a számok alapján joggal várhattak jobbat. Most már nyugodtan mondhatjuk, hiábavaló volt a várakozás.
Pedig a nyári átigazolási időszak legfontosabb feladatát teljesítették a párizsi vezetők: a kispadon Paul Le Guen maradt, aki tavaly tavasszal kihúzta a slamasztikából a klubot, és a sok távozó mellett új játékosok is érkeztek, összesen 14 millió euró értékben. Az eredmények viszont nem jöttek, így a Lyonnal korábban három bajnoki címet szerző szakvezető a kilencedik forduló után húzott egy merészet, kihagyta a kezdőcsapatból a helyi sztárocskákat, és a saját nevelésű fiatalokat dobta a mély vízbe. Nem véletlen, hogy a keret egyik legismertebb játékosa, az argentin Marcelo Gallardo meg is sértődött rá, és a napokban elköszönt a piros-kékektől…
A csapat tehát alakul, de a fiatalok beéréséhez időre van szükség, így az eredményes szereplést néhány – legalább francia szinten – klasszis futballista szerződtetése segíthetné elő. A legutóbbi 15 évben fantasztikus labdarúgókat, többek között George Weah-t, Raít, Youri Djorkaeffet, Nicolas Anelkát, Jay Jay Okochát, Gabriel Heinzét vagy éppen Ronaldinhót soraiban tudó klub állománya igencsak meggyengült az utóbbi években. Különösen a védelem és a középpálya szorul erősítésre, hiszen a kapuban a francia válogatott Mickael Landreau biztos pont, a portugál Pauleta pedig a gyengécske PSG tagjaként is gólkirály tudott lenni a legutóbbi két szezonban (2005–2006: 21 gól, 2006–2007: 15 gól).