Ördögi parádé Sopronban

Már a kezdetek remek meccset sejtettek: Dénes Gábor és Jeff Viggiano parádés zsákolása, illetve Czigler László rögtönzött blokkparádéja hamar meghozta a kezdetben csendes közönség kedvét a szurkoláshoz. Mi tagadás, érdekes első félidőt láthattunk. Az első negyedben inkább a hazaiak, míg a másodikban jobbára a vendégek vezettek, de négy pontnál nagyobb különbség nem alakult ki. A fordulópontot talán a pécsiek délszláv légiósainak pályára lépése jelentette, akik nemcsak rutinjukkal, hanem pontjaikkal is segítették csapatukat – Bojan Lapov például hibátlan dobóteljesítménnyel lett együttese legeredményesebbje a nagyszünetig a maga 11 pontjával. A látványosabb kosarak azonban a kétszer is triplával egyenlítő Dragan Alekszics nevéhez fűződtek: hiába, régóta tudvalévő, a szerb bedobónak van stílusa.

Az összproduktumra pedig tényleg nem lehetett panasz, mert alig hibáztak a felek. A magas színvonalat a mindössze hét, húsz perc alatt feljegyzett eladott labda bizonyította, meg az, hogy mindkét gárda 61 százalékos pontossággal dobott a mezőnyből. Magasra került tehát a mérce a második félidőre. Akkor már megmutatkoztak a fáradtság jelei, például kezdtek kimaradozni az addig kíméletlenül értékesített büntetők, és a passzok sem mindig oda mentek, ahova kellett volna. Csökkent tehát a nívó, viszont a küzdelem hevessége tovább nőtt, ami kárpótlást jelentett a szaporodó bakikért.

Egészen az utolsó játékrész derekáig fej fej mellett haladtak a vetélytársak, az izgalmak közepette pattanásig feszültek az idegek, ennek következménye volt Tóth Norbert és Richard Lesko afférja. A pécsiek játékosa túl keményen tette oda magát a betörő szlovák elé, aki az – egyébként lefújt – szabálytalanságon úgy feldühödött, hogy neki akart menni a magyarnak, és felé ütött. Ez a mozdulat azonban megtorlatlan maradt, helyette a reklamáló Sztojan Ivkovics kapott technikait – igaz, Pojbics Szabolcs csak az egyiket értékesítette a 70–70-es állásnál megítélt két büntetőből.

Innen még fordított a PVSK, 73–74 után viszont már nem: tíz soproni pont következett sorozatban, amelyek közül a legfontosabb talán az amerikai Viggiano negyedik hármasa volt. A remek hazai hajrával s a pillanatok alatt kialakuló nagy különbséggel pedig már nem tudtak mit kezdeni a bajnokaspiráns kosarasai, akiknek a csapatjátéka a végére kicsit szétesett .

Ez döntött, meg a sok jó egyéni teljesítmény a másik oldalon.