Megbocsátani lehet merő szívjóságból, a krisztusi elvek szellemében, de sokkal gyakoribb a praktikus megközelítés: amikor a bűnös olyan hősi tettel feledteti ballépését, amelynek hozadéka sokszorosan felülmúlja a bűn okozta csalódást.
A legférfiasabb sportágban, az ökölvívásban az ilyesfajta megbocsátás életszerű.
Jóllehet Evander Holyfield a másik oldalon említett esete akár a Szentírásnak is egy fejezete lehetne.
Az 1980-as moszkvai olimpián történt, hogy Lévai István, az Újpesti Dózsa nehézsúlyú bokszolója bekerült a negyeddöntőbe, ahol a svéd óriás, – a későbbi Rockyfilmek izomkolosszusával, Dolph Lundgrennel gyakran összetévesztett – Anders Eklund várt rá.
Csötönyi Sándor, a válogatott edzője, Papp László szövetségi kapitány segítője az éremért rendezett mérkőzés délutánjára szigorú pihenőt, relaxációt, erőgyűjtést, a nyeréshez megálmodott taktika szellemi elsajátítását írta elő a magyar dobogós remények letéteményesének. Az olimpiai falu éttermében elköltött ebédet követően Csötönyi személyesen kísérte el Lévait szobájáig, ahol a bokszoló – edzője vigyázó szeme láttára ledőlt a díványra azzal, hogy délután ötkor majd ébresztik a meccsre indulás előtt.
Csötönyi is sziesztázott egyet, majd fél öt tájban elindult szobájából az olimpiai falu főterén keresztül ébreszteni Lévait.
A tér közepén azonban áthatolhatatlan tömeg nehezítette az útját. Legalább ötszázan álltak körül egy csocsóasztalt, amelynek egyik oldalán két kopaszra borotvált fejű angol úszó, a másikon két magyar srác feledkezett bele a játékba. Mellettük egy hokedlin hatalmas kupac bankjegy.
„Az anyád szentségit, mit csinálsz itt másfél órával az olimpiai negyeddöntőd kezdete előtt?!” – ripakodott a megdöbbent edző az egyik félmeztelen játékosra.
Lévai, mert persze ő volt az asztalifoci-specialista – fel sem nézett, csak úgy sziszegte oda fojtott hangon: „Sanyi bácsi, ezerkétszáz font a tét, most nem hagyhatjuk abba!”
Nem is hagyták, öt perccel később Farkas Sándorral, a magyar csapat 54 kilós reprezentánsával együtt győztesen seperték be egy magyar munkás akkori havi keresetének hússzorosát, majd másfél óra múlva Lévai kipofozta a szorítóból a svéd behemótot.
Az eredményhirdetés után immár olimpiai bronzérmes győztes lekacsintott mesterének a szorító sarkából.
„Sanyi bácsi, most már megbocsát?!”