Kispályás nagymenők

Vágólapra másolva!
2007.11.19. 23:20
Címkék
Noha hatalmas a szakadék a brazil és a magyar futsal s a két szövetség lehetőségei között, nem vallott szégyent Kozma Mihály együttese, amikor Brazília hazánkban vendégeskedett, és előbb Debrecenben, majd Budapesten mérkőzött Magyarország legjobbjaival.

Miközben Portugáliában Európa legjobb nyolc csapata játszik az Eb-győzelemért, a világbajnok brazil futsalválogatott előbb Debrecenben, majd a káposztásmegyeri csarnokban kápráztatta el a drukkereket. A Kozma Mihály vezette magyar csapatnál már az Európa-bajnokságon szereplő együttesek is jóval előrébb járnak mind tudásban, mind lehetőségekben, képzelhetjük, mekkora a szakadék Magyarország és Brazília között, ha ismerjük a sportágban szállóigének számító mondást: „A spanyol és a brazil kispályás futball között csak aprócska különbség van – Spanyolország játékosai annyi gólt rúgnak a mérkőzéseken, amenynyit csak tudnak, a brazil sztárok pedig amennyit akarnak...”

Pedig a spanyol futsalt illető számadatok is félelmetesek. A világ legerősebb bajnokságának tartott élvonalban a labdarúgók átlagban egymillió forintot tehetnek zsebre havonta, de a legnagyobb sztárok fizetése három-négymillió forintnak megfelelő euró is lehet (csak a miheztartás végett: hazánkban mindössze négyszázan futsaloznak, és az első osztályban játszók átlagfizetése körülbelül 40-50 ezer forint). Arról nem beszélve, hogy az ország kétszázötvenezer igazolt játékost számlál, akiket hatezer-ötszáz edző gardíroz!

Ám ez sem elég ahhoz, hogy a spanyol válogatott felvegye a versenyt a brazilokkal: a délamerikai országban három millióan játsszák a kispályás labdarúgást, s a később a nagypályán befutó futballisták is a futsal speciális lábizom-erősítő, gyorsaságfejlesztő gyakorlatain nőnek fel, egyedi stílusuk pedig taníthatatlan. Szakemberek szerint Robinho, Ronaldo és Ronaldinho kivételes mozdulatai a teremben ragadtak rájuk, és ezekből leginkább kitűnik a labdakezelés: a kispályán nevelkedő brazilok rendre talppal veszik át a feléjük érkező labdát.

A szövetségi kapitányok szavazatai alapján a világ legjobb játékosának választott Falcao – aki nem szerepelt Magyarországon, mert a keretből egyedüliként hazájában profiskodik – a magyaroknál 50-60 kilométer per órával erősebben képes kapura rúgni, ami azt jelenti, hogy egy-egy lövésénél 160-170 kmre is felgyorsulhat a labda. Az ilyen bombák ellenére a kapusok zöme kesztyű nélkül, puszta kézzel áll a kapuban.

Magyarországon jelenleg egyetlen európai szintű futsalos van, mégpedig a válogatott és a román bajnokságban szereplő Székelyudvarhely kapusa, Balázs Zoltán (a legjobb magyar játékosok – Kozma Mihály szövetségi edzővel együtt – Erdélyben profiskodnak). A korábban a Gödöllőben védő futballistát a 2005-ös csehországi Európabajnokság legjobb kapusának választották, és a Charleroi is szerződtetni kívánta.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik