Győzelem a világ végén

Az eredmény alapján (a Recco 11–9-re megverte az orosz Kazanyt) szoros volt a Szuperkupa-mérkőzés. Milyen volt a vízben? Az eredmény alapján (a Recco 11–9-re megverte az orosz Kazanyt) szoros volt a Szuperkupa-mérkőzés. Milyen volt a vízben?

A találkozó eleje eléggé kemény volt, az oroszok jól tartották magukat. Rutinos csapatuk van, főleg idősebb, válogatott vagy volt válogatott játékosokkal. Azonban bejött, amit elképzeltünk, a végére elfáradtak, nem bírták a ritmusunkat, lejátszottuk őket a pályáról. A hajrában már négy góllal is vezettünk.

Ekkora különbség van az Euroliga győztese és a LEN-kupa aranyérmese között?

Úgy gondolom, a Kazany az Euroligában is megállta volna a helyét, de mi ennyivel jobbak vagyunk. Ezzel a győzelemmel teljes az év. Korábban beszéltünk a Grand Slamről, azaz a hazai bajnokság és a kupa aranyáról, valamint a nemzetközi sikerekről, most bezárult a kör. Nem jelentett problémát, hogy a rivális otthonában, egy meccsen dőlt el a Szuperkupa sorsa?

Utólag azt mondhatom, nem volt nehéz. Nagyon jó dolgunk volt, gyönyörű szállodában laktunk, sportszerű volt a közönség. De jobb lett volna, ha „féltávnál” rendezik a mérkőzést, Kazany kicsit a világ vége, tizenhat órán át utaztunk.

Azért megünnepelték a győzelmet?

Aznap este a szállodában kibontottunk egy pezsgőt, volt, aki ivott belőle, volt, aki nem. Mintha bajnoki meccset nyertünk volna. Persze ezt a serleget is odarakjuk a többi közé, Szuperkupa-elsőségem még nem volt.

Mennyire sikerült kipihenniük a fáradalmakat?

Ma ugyan pihenőnapunk van, de kedden már indulunk Marseille-be, ahol a szerdai Euroligamérkőzés után, csütörtökön ismét utazunk, szombaton pedig bajnokit játszunk. Igaz, az legalább könnyű meccsnek ígérkezik, de akkor is játszani kell.

Mindeközben a cél ebben a szezonban sem lehet más, mint az előzőben.

Nyilván az idén is elvárás a siker. A győzelmet célozzuk meg minden meccsen, és nagyon úgy néz ki, ha valahol nem nyerünk, azt nem nézik jó szemmel. Ilyen együttes talán még nem volt, ez a csapat azért lett felépítve, hogy győzzön. Persze a Reccót is tizenhárom pólós, és nem tizenhárom gép alkotja, mindig becsúszhat egyegy hiba.

Most már csak a magyar bajnoki cím hiányzik a kollekciójából.

Lehetséges, hogy már mindössze egy évig. Minden évben azt mondom, hogy van esély a hazatérésre, de most ez egyre biztosabb. Elég sok összetevője van, honvágy, személyes okok is, illetve jó lenne magyar csapattal is nyerni.

Az új játékosokat mennyire sikerült beépíteni a csapatba?

Tibi (Benedek Tibor – a szerző) már játszott Reccóban, tapasztalt, nagy pólós, nincs szüksége időre. Vanja Udovicsics kicsit később érkezett, de vele sem volt probléma. A változás csak annyi, hogy még többen vagyunk.

Ön mennyi lehetőséget kapott a szezon eddigi részében?

Kevesebbet, jóval kevesebbet, mint korábban. Nem is volt még ilyen idényem, ez viszont mindenkire vonatkozik.

Miként viseli a viszonylagos mellőzöttséget?

Ha lecserélik az embert, az sohasem jó. Az elmúlt tíz-tizenkét évben megszoktam, hogy végigjátszom a meccseket, így viszont jobban bírom a végét, mindig van a hajrában friss emberünk.

Ez a frissesség kihathat-e válogatott szezonjára?

Inkább a fontosabb mecscsekre érvényes, arról azért gondoskodik az edzőnk, hogy keményen dolgozzunk.

Gerincsérve miatt kihagyta a nyarat. Hogy van a háta a visszatérés óta?

Minden rendben, nem gátol a játékban. Remélem, nem lesznek komplikációk. Mindennap végzek tornagyakorlatokat, figyelni kell rá, többek között a súlyzózásnál.

Milyen formában érzi magát?

Egyre jobb a játékom. Persze még eléggé az idény elején vagyunk, de remélem, folyamatosan javulni fog, és augusztusban lesz a legjobb.

Ha már az augusztust említi… Foglalkoztatja a pekingi olimpia?

Néha eszembe jut, de nem köti még le annyira a gondolataimat. Pekingbe is csak úgy tudok jó kondícióban utazni, ha egész évben rendesen edzem, tehát ilyen megközelítésből minden gyakorláson gondolok az olimpiára. Most viszont még a Reccóra igyekszem koncentrálni, valamint arra, hogy egyénileg fitt legyek.