Hasztalan volt a fényűzés

Túlzás lenne azzal vádolni a Karlsruhe vezetőit, hogy a megszokások rabjai lennének. Mégis úgy gondolják, ami egyszer bevált, azon nem érdemes változtatni. Így amikor Hajnal Tamás együttese a Rostock elleni, idegenbeli bajnokijára készült, a vezetők első teendője volt, hogy lefoglalják a szállást – és nem is volt vita a hely kiválasztásakor. Közvetlenül a Balti-tenger partján áll az az ötcsillagos wellnesshotel, amely egyszer már szerencsét hozott a Karlsruhénak. Április végén az akkor (még) szintén másodosztályú Hansa Rostock ellen lépett pályára, és a mérkőzés előtt ott szállt meg, másnap a nagy rivális elleni 2–1-es győzelmével pedig biztossá tette feljutását.

Nem csoda, hogy úgy érezték az elöljárók, érdemes volt luxuskörülmények között készülni.

„Talán a szálló szelleme ezúttal is szárnyakat ad csapatomnak” – reménykedett a két együttes mostani (immár élvonalbeli) összecsapását megelőzően Edmund Becker vezetőedző.

Szükség is lett volna szárnyakra, de még az odautazás előtt. Repülőútra ugyanis nem futotta a karlsruhei kaszszából, ezért a csapat már péntek reggel vonattal volt kénytelen útra kelni Rostockba.

Ám hiába spóroltak az utazáson, hogy jusson kvártélyra: a szezon eddigi meglepetéscsapata sorozatban második gól nélküli döntetlenjét érte el a bajnokságban. Hajnal Tamásék a velük – úgymond – egy súlycsoportban lévő Bielefeld után a Rostock hálójába sem tudtak betalálni.

Megérte a fényűzés?

„Valóban pompás szállodában laktunk – ismerte el Hajnal Tamás a mérkőzés után. – Áprilisban, amikor matematikailag biztossá vált a feljutás, társaim a győztes meccs után is itt éjszakáztak. Igaz, inkább pezsgőztek, mint aludtak. Ránk most hétórás fárasztó vonatozás vár, hamburgi átszállással. Az eredmény miatt nem búslakodunk, az előző fordulóban és most is védekező felfogású együttessel kerültünk szembe, s ennek a játékstílusnak egyelőre nem találjuk az ellenszerét. Úgy is mondhatnám: saját fegyverünket fordították ellenünk…”