A veszprémiek győzelme egy pillanatig sem volt kétséges a Valur Reykjavík ellen, ezért csupán azt találgatták a szurkolók és a klub vezetői a csata előtt, hogy kitart-e a BL-ben is a gárda fergeteges bajnoki lendülete, egysége és morális megerősödése. Ezt várta – és kapta – Mocsai Lajos mester a játékosoktól a szombati találkozón, amelyen – a fegyelmi okok miatt hiányzó Gál Gyulát helyettesítve – a román válogatott Marian Cosma vált a veszprémiek egyik vezéregyéniségévé. A magas, roppant erős beállós nagyszerűen kihasználta kivételes testi adottságait az alacsony északi védőfalban, amelynek tagjai semmit sem tudtak kitalálni a semlegesítésére. Ezért aztán tíz gólig jutott a beállós, és valamennyit akcióból szerezte.
Méltó társa volt Cosmának a szerb Dejan Perics, a gárda új csapatkapitánya (a posztjáról leköszönő Pásztor István utódja), aki újra, immár sorozatban sokadszor bravúros védésekkel segítette diadalra az MKB-t. Perics a korábbi BL-mérkőzéseken is világklasszishoz méltóan teljesített, s nem rajta múlott, hogy együttese itthon pontot veszített a Celje ellen, majd két góllal kikapott idegenben a Gummersbachtól. Perics karizmatikus egyénisége elképesztően sokat jelent, roppant fontos láncszem a csapatban. Bátran kijelenthető, hogy a világ egyik legjobb kapusa, a sportág megszállottja, méltó utóda Veszprémben Szathmári Jánosnak, Sterbik Árpádnak vagy Vlado Solának.
Az izlandiak ellen kitűnő teljesítménnyel örvendeztette meg a közönséget Ilyés Ferenc (7 gól), akinek felfelé ívelő formáját biztosan nagy örömmel látta Skaliczki László szövetségi kapitány is. Szintén kitett magáért és élt a Mocsai Lajostól kapott lehetőséggel a szerb Zsarko Markovics (5), aki korábban – a bőség zavara miatt – rendre a kimaradók közé szorult. Jól játszott és látványos gólokat lőtt Marko Vujin (4) és Zsarko Sesum (4), akiknek a BLküzdelmek folytatásában is kiemelkedően kell kézilabdázniuk. Az MKB legközelebb a Gummarsbachot fogadja, és a kölni 32–30-as fiaskó után minimális célja a háromgólos győzelem lesz.