Tóth Balázs, a belga Genk futballistája óriási népszerűségnek örvendett a török újságírók körében. Nem véletlenül: korábban két és fél évet játszott az országban, előbb a Malatyaspor, majd az Erciyesspor csapatában – azóta mindkettő visszaesett a másodosztályba, bár egyértelmű bizonyíték természetesen nincs rá, hogy ez összefüggésben lenne Tóth Balázs távozásával…
Milyen emlékeket őriz a Besiktas stadionjáról?
Kellemeseket – felelte a középpályás. – Kétszer játszottam benne, és mindkétszer kettő kettő volt az eredmény. Aki ismeri az itteni erőviszonyokat, az pontosan tudja, hogy ez remek eredménynek számított a Besiktas ellen.
A fogadtatásból ítélve népszerű lehetett itt, hiszen a repülőtéren rengeteg újságíró rohanta meg.
Engem is meglepett, hogy még emlékeznek rám, bár szerénytelenség nélkül mondhatom, jól ment a játék itt, Törökországban. Életem legszebb időszakai között tartom számon azt a két és fél évet, már csak azért is, mert sikerült végig az első osztályban töltenem azt az időszakot. Nem tagadom, most, ha pályára lépek, nagyon szeretném bizonyítani a törököknek, hogy nem felejtettem el futballozni.
Netán némi bosszúvágy is fűti?
Nem, szó sincs róla. Engem a Genk kivásárolt, tehát a legnagyobb békében távoztam az országból.
Mire számíthatunk a szerda esti meccsen?
Nagyon nehéz mérkőzésre, de ezzel aligha mondok újat. A török válogatott hemzseg a kiváló futballistáktól, de az is igaz, hogy kicsit rapszodikusak, amit a máltai döntetlenjük is bizonyít, ám saját szurkolóik előtt nyilván kettőzött akarással küzdenek majd.
Hajlamosak a megfélemlítésre is?
Ez talán túlzás, de az agresszív játék nem áll messze tőlük. Ugyanakkor azért is veszélyesek, mert nemcsak egészséges agresszivitással, de fifikásan is futballoznak, ráadásul technikailag is tökéletesen képzettek. Bárhogyan is alakuljon éppen az eredmény, a törökök biztosan nem adják fel, harcolni fognak a legutolsó pillanatig. Ami pedig a közönséget illeti, az valóban fanatikus, de nekem nincsenek róla rossz tapasztalataim.
Kitől kell leginkább tartanunk?
Mint mondtam, rengeteg kiváló labdarúgó van a török válogatottban, közülük talán Tuncayt érdemes kiemelni. Ellene már játszottam, szerintem káprázatos futballista.
Most éppen nem szerepel a stabil kezdők között. Ugyanakkor említette, hogy szeretne bizonyítani. Csalódott lesz, ha megint a kispadra szorul?
Szó sincs róla! Még nem tudom, a kapitány milyen szerepet szán nekem, de ha pályára küld, nem fog csalódni bennem.
