A focit felejtsék el!

Kereshetnénk a kifogásokat.

Mondhatnánk, hogy a svéd és a magyar futball között nagyobb a különbség, mint ami az Elfsborg és a DVSC-TEVA között a keddi összecsapáson megmutatkozott. Jöhetnénk azzal, hogy a Lokiból eltiltás miatt hiányzott a házi gólkirály, Ibrahima Sidibe, sérülés miatt nem léphetett pályára a válogatott Kiss Zoltán, továbbá Dombi Tibor és Dzsudzsák Balázs sem volt teljesen egészséges, azonban önmagunkat csapnánk be, ha elhinnénk, a BL-selejtezőbeli vereség ezen okokra vezethető vissza. A felsoroltak mindegyike fedi ugyan a valóságot, azonban egy jól futballozó (ne legyünk telhetetlenek: egy valamivel az átlag felett teljesítő) DVSC-nek nem jelenthetett volna gondot az Elfsborg szintű gárda legyőzése. És ez a kijelentés még véletlenül sem a vendégtizenegy lebecsülése.

Magyarként egyébként sem vagyunk abban a helyzetben, hogy egyetlen riválist is leszóljunk. Ám ha őszinték akarunk lenni, bevallhatjuk: a svéd aranyérmes nem több mint szorgos iparosok gyülekezete. Való igaz, Anders Svensson személyében van 78-szoros válogatottja, ám a középpályás sérülés miatt csak 19 percet töltött a pályán, így nem tudhattuk meg, miért alapembere a kétségtelenül jelentős játékerőt képviselő svéd válogatottnak.

Persze hangoztatjuk, hogy a debreceniek technikailag képzettebbek, játékban jobbak a riválisnál, de ebből a keddi találkozón semmit sem láttunk. Mélyen elgondolkodtató, hogy a Loki labdarúgói valódi gólhelyzetet nem tudtak kialakítani, hiányoztak a szélekről a beadások, nem voltak átlövések, és akkor még nem említettük az elképesztően pontatlan futballt. Szinte hihetetlen, de vesztésre álló helyzetben a DVSC egyetlen percre sem tudta kapuja elé szegezni ellenfelét, a játék nem korlátozódott az Elfsborg térfelére, a hazai játékosok semmit sem tudtak kezdeni a közönség támogatásával. Tavaly a Rabotnicski ellen is erősen dadogott a DVSC futballja, azonban annak a találkozónak legalább voltak olyan periódusai, amikor érezni lehetett, levegőben lóg a gól... És aligha járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, az akkori macedón bajnok csak papíron volt gyengébb a jelenlegi Elfsborgnál. A kiesés akkor az edző, Supka Attila állásába került.

A cseh Miroslav Beráneknek egy hete van rá, hogy megtalálja a gyenge játék okait, mi több, olyan állapotba hozza játékosait, hogy a borasi mérkőzésen valós esély legyen a továbbjutásra – de akkor nem szabad magyarosan focizgatni!

A LOKI VERESÉGÉNEK 5 OKA

1. Rendkívül pontatlan futball

2. A párharcok többségének elvesztése

3. A szélsőjáték szinte teljes hiánya

4. Tanácstalanság a betömörülő ellenféllel szemben

5. A második félidőben értékelhetetlen játék