Gyakorlásként döntetlen

Az összecsapás elvileg barátsá gos meccsként szerepelt a programban, a szurkolók lelkesedése bizonyította, a pólósok továbbra is hatalmas népszerűségnek örvendenek. Csaknem egy órával a találkozó kezdete előtt már ki lehetett tenni a pénztárak ablakaira a megtelt táblát.

A mérkőzés előtt apróbb bosszúságot okozott, hogy a Himnusz lejátszásakor többször is rakoncátlankodott a CD-lejátszó, végül nem is sikerült teljes egészében meghallgatni, de remélhettük, a kellemetlenséget feledteti velünk a magyar válogatott játéka. Kemény Dénes keretéből sérülés miatt egész nyáron hiányzik Kásás Tamás és Steinmetz Ádám, ráadásul vállfájdalmai miatt kedden Varga Dániel sem állhatott a kapitány rendelkezésére. A Vasas játékosa mellett Baksa László, a szegediek kapusa maradt ki a mérkőzésre nevezhető tizenötös keretből.

Ha hazai hiányzókról írunk, meg kell említeni, hogy a horvát csapat sem volt teljes. A tavaszszal Melbourne-ben világbajnoki címet szerző tizenhárom játékos közül mindösszen öten voltak a medencében, úgy tűnt tehát, Ratko Rudic szövetségi kapitány pihentet néhány kulcsjátékost, és lehetőséget ad a bővebb keret tagjainak.

Az első gólt egy vb-győztes szerezte, Fodor Rajmund kiállítása után Andro Buslje talált emberelőnyből Szécsi Zoltán hálójába. A fórokat egyébként is lényegesen jobban használták ki a horvátok, a szünetig mindhárom góljukat létszámfölényben szerezték, öt előnyből hármat értékesítettek. Ez ugyan némi elégedetlenségre adhatott okot, ám annak már örülhettünk, hogy egyenlő létszámban már nem virgonckodtak a vendégek: centerük megjátszhatatlan volt, kívülről, gyakran rossz helyzetből kellett lőniük, vagy éppen Szécsi Zoltán hárított.

Eközben a magyarok nagyszerű akciógólokat lőttek. Ebben a csapatkapitány, Benedek Tibor járt az élen, az ősztől az olasz Reccóban pólózó klasszis a bal szélről két remekbe szabott találattal szomorította Josip Pavicot. Mellette Biros Péter értékesítette a Kis Gábor által kiharcolt ötméterest, a negyedik gólt Varga Dénes jegyezte. Emberelőnybe kerültek a horvátok, ám Maro Jokovic lövését védte Szécsi, a villámgyorsan megúszó Varga Dénes pedig nem hibázott.

A harmadik negyedben aztán – negyedik kísérletre – először sikerült előnyt értékesítenünk, majd Kiss Gergely is betalált fórból, ám védelmi pajzsunkon továbbra is labdányi rések voltak, a horvátok pedig élni tudtak a lehetőséggel. A harmadik nyolc percben háromszor is egyenlítetek, utoljára 4.9 másodperccel a negyed vége előtt Ivan Buljuvasic előnygóljával.

A negyedik felvonásban tovább tartott a hatalmas rohanás, hiába lőttek újabb és újabb gólokat a mieink, a horvátok rendre egyenlíteni tudtak, a második félidőben összesen hatszor. A vége előtt 32 másodperccel Buljuvasicról állították ki Fodort, ám Frano Karac lövését az utolsó negyedre beálló Nagy Viktor valahogy kikotorta, a hátralevő tíz másodperc pedig már semmire sem volt elegendő, így döntetlennel ért véget a szerdán kezdődő Világligát felvezető mérkőzés.