A kormány a közelmúltban elfogadta a nemzeti sportstratégiát, amelyet hamarosan az Országgyűlés elé terjeszt. Ez sok lényeges kérdés mellett kiemelten foglalkozik a vonatkozó oktatási kérdésekkel is. A tervezet egyébként némileg változtat a korábban megszokott hangsúlyokon, hiszen az élsportról a mindenki által űzhető tömegsportok felé mozdul el.
A kormány úgy határozott, hogy a képzés terén elengedhetetlen a megújítás. A tervek szerint tanulást segítő technológiákat, módszereket és eszközöket fejlesztenek majd ki, és hatékonyabbá teszik a képzést.
„Tekintettel az EU-tagországok többségének gyakorlatára, valamint a hazai szakképzés és felnőttképzés fejlesztési irányaira, a sportszakemberképzés struktúráját oly módon kell korszerűsíteni, hogy a szakképesítések – a modularitást is figyelembe véve – tartalmilag egymásra épüljenek. A tartalmi-módszertani megújítás során kiemelt figyelmet kell fordítani a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek átvételére és elterjesztésére” – áll az előterjesztésben.
A képzésben nagyobb hangsúlyt fektetnének a gyakorlati oktatásra. Ugyanakkor jelentősebb szerep jut majd a felsőoktatási intézményeknek, de a képzés felügyelete továbbra is a szakmai szövetségekre hárul. Ezeknek a testületeknek azt is biztosítaniuk kell majd, hogy a fiatal edzők tapasztalatokat szerezhessenek a rutinosabb kollégák mellett. A sporttörvénynek is van egy ide vonatkozó része, mely szerint 2008. január 1-jétől csak olyan edzők dolgozhatnak élvonalbeli kluboknál, akiknek felsőfokú állami diplomájuk van, a futballban például nem lesz elegendő az UEFA rendszerű oktatás során megszerzett bizonyítvány.
Az elképzelés rendszeressé tenné a gyakorló sportszakemberek továbbképzését. Ezek tartalmának meghatározásában és a résztvevők biztosításában támaszkodnának a képző intézmények, továbbá az országos sportági szövetségek együttműködésére. Talán ez az egyik legfontosabb pont, hiszen több sportágban kimutathatóan is elmarad az edzők képzettsége az európai élvonalétól.
A sportélet differenciálódására tekintettel a szakemberképzés terén is törekedni kell az új társadalmi igények kielégítésére. Szükség szerint bővíteni kell az állam által elismert szakképesítések körét. A szakképzés minőségbiztosításának egységessége érdekében az iskolarendszeren kívüli képzésben a vizsgáztatási és vizsgaszervezési jog feltételeinek szigorítása szükséges.
A magyar sportnak a sportoktatással foglalkozó erős intézményhálózatra van szüksége. Emiatt is meg kell erősíteni a TF önállóságát, a sportoktatási hálózatban betöltött domináns szerepét.
A rendszer minőségbiztosítására önkéntes sportszakember-kamara létrehozását tervezik, amelynek feladata lenne a sportszakemberek érdekképviseletének ellátása, emellett foglalkoztatásfejlesztési feladatokat is végezne.
Ha a tervezetet elfogadják, valóban egységesedik a szakemberek képzése, megszűnik az edzői oktatás kuszasága. Könnyebb lesz a versenykiírások elkészítése is, hiszen egyszerűbben megfogalmazható, milyen kritériumoknak kell megfelelniük a szakembereknek.
