Nagyobb terhelés kell!

Ne vegye rossz néven, de a németek és a bolgárok elleni mérkőzést látva az volt az érzésem, hogy ezeknek az utánpótlás-találkozóknak az irama erősebb a hazai első osztályú bajnokikénál.

Miért érzem így?

Talán azért, mert van benne igazság – mondta Várhidi Péter szövetségi edző. – El kell ismerni, hogy a mi játékosainkat nem készíti fel megfelelően egy ilyen tornára az átlagos hazai bajnoki mérkőzés. Ezért van az, hogy a játékosok többsége jobban elfáradt a németek elleni nyitó meccsen, mint otthon az NB Iben. Azt se felejtsük el, hogy borzasztóan kevés mérkőzés van játékosaink lábában. A bajnokik nem vesznek ki belőlük sokat, ezért mondtam már korábban is: nemzetközi mérkőzések tömkelegét kell játszani, s akkor megszokhatjuk mi is az itt tapasztalható iramot.

Az is eszembe jutott, talán nem véletlen az sem, hogy a német, a bolgár és az ír játékosok némelyike maga a biológiai csoda. De általánosságban is elmondható, hogy a három rivális labdarúgói erősebbek, magasabbak, mint a magyarok. Ez a kiválasztás problémájára utal, nem?

Az a probléma az otthoni rendszerrel, hogy nem posztra nevelünk játékosokat. Nincs minőségi képzés, és persze az sem szerencsés, hogy kevés gyerek futballozik. Összetett gond ez, de valóban azt sugallja játékosaink fizikai lemaradása, hogy valami nem stimmel.

Akkor hogyan lehetséges, hogy a németek és a bolgárok sem futballoztak le bennünket? Sőt szerencsével akár nyerhettünk is volna.

A válasz a keret összetételében keresendő. Ez a csapat rendkívül jó mentalitású srácokból áll. Olyan futballisták, akiknek van akaraterejük, és emellett még tehetségesek is. Koncentrációval és futómennyiséggel tudták kompenzálni esetleges fizikai lemaradásukat. De ahhoz már nem volt elég a lelkesedés, hogy megnyerjük az első két mérkőzést. Hozzáteszem, ha a négy meghatározó futballistánkból hárman jól játszanak, most már lenne hat pontunk. Sajnos azt kell mondjam, a kulcsemberek minőségben nem tudták hozni, amire amúgy képesek. Hajtottak, küzdöttek, de a plusz hiányzott a játékukból, és ezért nem tudtuk a magunk javára eldönteni a meccseket.

Nem volt szélsőjátékunk.

Miért?

Az első meccsen a pálya közepét próbáltuk megszállni, mert tudtuk, hogy a németek ott erősek. A bolgárok ellen viszont Stieber Zoltánnak ez lett volna a legfontosabb feladata, de nem felelt meg az elvárásnak. Ő is futott becsülettel, de valamiért nem tudott játékba lendülni. Ugyanakkor a szélsőhátvédek sem tudták segíteni a támadásokat, mert a védekezés felőrölte az erejüket.

Viszont úgy állunk, hogy ha legyőzi a csapat az íreket, még első is lehet.

Mindent megpróbálunk majd. Jellemző a játékosok elszántságára és hitére, hogy szerda este egymás között már fogadásokat kötöttek a továbbjutásra.