Luongo drámája

Elsőként az Anaheim Ducks jutott be az NHL Nyugati főcsoportjának döntőjébe: a „Kacsák” együttese hazai jégen kétszeri hosszabbítás után győzte le a Vancouvert, és öszszesítésben 4–1-gyel lépett tovább. A Canuckst, akárcsak az egész párharcban, ezúttal is csak Roberto Luongo tartotta versenyben, ám végül a drámai bukást is az ő hibája okozta. A vancouveri kapus az első harmadban 18 lövést hárított, a másodikban huszonegyszer védett, csak Samuel Pählsson tudott túljárni az eszén: a Ducks svéd légiósa közelről vágta a hálóba az elé kerülő pakkot, miközben a kapus épp feltápászkodott, mert előtte egy rárontó anaheimi támadó botjával beterelte a ketrecbe. A Luongo-parádé ezután is folytatódott, Alex Burrows pedig egyenlített, így jöhetett a ráadás. A hosszabbítás első felvonásának elején azonban minden Canucks-drukker ereiben meghűlt a vér, ugyanis a cserekapus Dany Sabourin korcsolyázott ki a jégre Luongo helyett. A Ducks egyből lecsapott a lehetőségre, három és fél percig ki sem engedte a korongot a vancouveri harmadból, így az időközben pánikszerű felszerelésigazítás után mégis befutó első számú kapuvédő sokáig nem tudott visszajönni, de Sabourin tartotta a frontot. A Canucks támadói ezután sem mutattak semmit, miközben az Anaheim tovább rohamozott, és a második ráadás vége előtt négy perccel megszerezte a győztes gólt. Rob Niedermayer felkent a palánkra egy vancouverit, a pakk pedig közben testvére, Scott elé pattant, aki egyből tüzelt a kék vonalról, és mivel Luongo épp felemelte a kezét, hogy reklamáljon az ütközés miatt, a válla mellett bevágódott a korong. A kapus a meccs után vállalta a felelősséget a kudarcért, pedig ha valakinek, neki nem lehet szemrehányást tenni – a Canucks támadóinak annál inkább.