Ferencvárosi illúzió

Úgy tűnik, hosszú távra konzerválódik a nagy semmi a magyar futballban. Eb-t vagy vb-t belátható időn belül aligha rendezünk, a válogatott a jelek szerint „átugorja” a 2008-as kontinensviadalt, és ugródeszkának tekinti a 2010-es dél-afrikai világbajnokság selejtezőit is, s nagy lendülettel készül 2012-re Lengyelországba, valamint Ukrajnába. Öt év. Nem gond, gyorsan elsuhannak az évek, észre sem vesszük, és már kezdődik is a nyitó ünnepség Varsóban. Addig meg maradnak a néhány ezer néző előtt lejátszott hazai rangadók, a sorsdöntőnek minősített azerbajdzsáni vagy liechtensteini BL- és UEFA-előselejtezők.
S persze mindez megspékelve mellébeszéléssel, magyarázkodással.

Izgalmas kérdés lenne az MLSZ vezetőségének, hogy akkor most mi is a cél a magyar futballban. Mi az az esemény, melyik az a meccs, amely végre megmozgatná, tűzbe-lázba hozná a szurkolókat?

Nem könnyű erre válaszolni.

S nem könnyű kapaszkodót találni. Pláne úgy, ha a Ferencvárost újra elmeszelik. Mert kezdődik megint a Fradi pokoljárása úgy, mint tavaly. Nincs licenc, nincs rajtengedély, nincs kegyelem. Már az előző idényben is furcsa volt, hogy csak az FTC-t zárták ki, holott mindenki tudta, hogy a Vác, a Diósgyőr és a Fehérvár is anyagi gondokkal küzd. Akkor azzal érveltek a szövetség mindenható urai, hogy csak jót tesznek a Fradival a rajtengedély megvonásával, mert ha menet közben kell kizárni a zöldeket, akkor mehetnek a BLSZ I-be, s játszhatnak a Csillagheggyel, a Békásmegyeri lakótelep lakóinak nagy örömére. Aztán tessék, a Ferencváros vezetői, ha vérrel-verítékkel is (ahogy Dámosy Zsolt klubelnök mondta…), csak megteremtették a túlélés lehetőségét. Elmaradtak ugyan a kifizetésekkel, most is vannak tartozások, azonban a zöldek végigjátsszák a szezont. Ez most ne legyen érv velük szemben: ne kivételezzenek sem a Fradival, sem mással, de tudni kell, a Fradi legalább meghagyja azt az illúziót, hogy van itt futballélet…

Persze, ehhez felsőbb osztályba kellene lépni. S nemcsak papíron...