Véget ért egy fejezet
A szervezetet a polgári kormány futballmegváltó igyekezetét kihasználva, a sportág nemzetközi struktúráihoz igazodva hívta életre az akkori futballvezérkar.
Kormányzására Demján Sándort sikerült megnyerni. A magyar gazdaság egyik sikeremberének szerepvállalása azt a reményt keltette, hogy a labdarúgás profi ágazata igazodik a szórakoztatóipar követelményeihez, háttérintézményi rendszere megtisztul, uralkodóvá válik a szigorú technokrata gondolkodás, egyáltalán: végre pozitív imázst sugároz magáról.
Ha voltak is részsikerek, a tervek és a realitások csak nem akartak egymáshoz közelíteni. S amikor 2003 októberében Demján Sándor vette a kalapját, már sejteni lehetett, a kísérlet megbukott.
Megbukott, mert a futball mifelénk kesze-kusza érdekviszonyokkal átszőtt szervezeti, pénzügyi, jogi dzsungelében a mégoly karakteres üzletember sem tudott rendet vágni (ez később utódainak sem sikerült). A futballreform általános kifulladása következtében a liga egyre kevésbé tölthette be eredeti funkcióját.
A profik döntéshozatali, érdekképviseleti, gazdaságszervezői szövetségének megálmodott MLL az MLSZ-szel szembeni hatalmi törekvések eszköze és játékszere lett.
Kisteleki István is a ligát használta dobbantóként ahhoz, hogy elfoglalhassa az MLSZ elnöki székét. Hogy aztán a hatalomváltást követően módszeres alapossággal morzsolja fel az őt trónra juttató szervezetet, amely a profi klubok erőcentrumaként esetleg ellensúlyt képezhetett volna a sportágat uraló érdekcsoportok további központosítási törekvéseivel szemben.
A Magyar Labdarúgóligáért mostani zilált állapotában persze nem kár, megszüntetésének mégis riasztó az üzenete. Olyan szervezetet törölt ki a sportág intézményrendszeréből az MLSZ közgyűlése, amely nélkül Nyugaton elképzelhetetlen az üzleti alapú futball működtetése. Egy nagy ugrással megint távolabb kerültünk Európától.
Legfrissebb hírek
