Kecskemét: bravúr

A telt házas rangadón a szurko lók hangorkánt, míg az Olaj triplaesőt zúdított a csarnokra a meccs első perceiben. Andrius Jurkunas kettő, Thomas Kelley egy hármassal járult hozzá csapata előnyéhez. Nem késett azonban a válasz Tomasz Celej részéről, ő is beszórt kettőt a vonalon kívülről, a harmadikat, a legfontosabbat pedig a nyolcadik percben. Ezzel a kosárral fordított a Kecskemét (16–15), majd Ben Adams csent el egy labdát Kelley elől, hogy aztán légibemutató végén 18–15-re módosítsa az állást. A fő vezérét, Chad McClendont bokasérülés miatt elveszítő kecskemétieknél Miroslaw Lopatka vette át a karmesteri pálcát, űzte, hajtotta társait. Úr volt a palánkok alatt, főszerepe volt abban, hogy a második negyed elején már tíz pont volt a különbség a hazaiak javára. Pór Péter, a vendégek mestere időt kért, érthetően, hiszen ekkor már hat perce nem dobott kosarat a csapata. Szavait követően Donatas Sabaliauskas megkezdte a pontgyártást, szinte egyedüliként az Olajban, hiszen rajta kívül csak Kelleyre számíthattak a vendégek. A nagyszünet utáni folytatás Adams csodakosarával kezdődött, az amerikai több méterről repült be a palánk alá, és növelte csapata előnyét. Jött azonban a Kelley-henger 3–2–2–2 pontleosztásban, a kecskemétiek előnye pedig olvadozni kezdett, a befejező felvonásra 55–52-vel vágtak neki a felek. A hazaiaknál Celej, Lopatka és Milan Radovanovics vitte a prímet, a túloldalon pedig továbbra is Kelley. A legnagyobb izgalmak az utolsó pillanatokra maradtak (73–67) volt, amikor a szolnokiakhoz csereként beálló Tóth Viktor dobott egy triplát, majd kapott egy büntetőt is, amit szintén értékesített – 73–71 lett az állás. Ekkor 28 másodperc volt hátra a mérkőzésből, ám kevés volt ahhoz, hogy a szolnokiak kosarat dobjanak a taktikusan játszó hazaiaknak.