Régi mondás, hogy egy spor toló olyan jó, mint amilyenre legutóbbi produkciója sikerül. E tétel tökéletesen igaz a Chelsea tavaly nyári két szerzeményére is: Michael Ballack és Andrij Sevcsenko ugyanis igen csendes idényt futott eddig, ám a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében fontos szerepet játszott, s máris úgy tetszik, megérte a „kékek” befektetése. Habár a német irányítóért nem kellett fizetni egy pennyt sem, éves fizetése hat és fél millió font (két és fél milliárd forint), és az ukrán aranylabdás bére is hasonló mértékű, nem beszélve az érte kifizetett több mint 30 millió fontos (11 milliárd forintos) átigazolási díjról. A két nagyágyút a BL megnyeréséért hozták, s aktív közreműködésük révén a Chelsea egy lépéssel közelebb is került a célhoz: Andrij Sevcsenko a Porto elleni odavágón egyenlített, s szerzett mindig hasznos idegenbeli gólt, Michael Ballack pedig a visszavágón továbblőtte csapatát. „Mindig boldog vagyok, ha
gólt szerzek, de a csapatnak és főképp edzőnknek volt fontos ez a győzelem, mert azzal a klubbal játszottunk, ahonnan jött” – mondta a német játékos, s nem csoda, hogy José Mourinho személyes örömének fontosságát hangsúlyozta, elvégre a Stamford Bridge-en rendszeresen megfordulók közül a menedzser volt az egyetlen, aki Ballack rangon aluli teljesítményei ellenére sem volt vele elégedetlen.
„Folyamatosan azt mondom, hogy a kritika nem gátol meg abban, hogy játszassam. Én az elemzéseim alapján döntök, néha elfogadom az asszisztenseim véleményét, de senki másét. Ez olyan gól volt, mint egy bélyeg – Michael Ballack keményen dolgozott azért, hogy jó meccse legyen. Mint az egész csapat, ő sem játszott jól az első félidőben, a másodikban viszont annál inkább” – összegzett
José Mourinho, aki félidei beszédével és szerkezeti módosításával maga is sokat tett a győzelemért.
A lőtt góljára szinte ráülő Porto hozzáállását látva csak három bekket hagyott hátul – Lassana Diarra került egy sorral feljebb –, ami dinamikussá tette az addig csak csikorgó gépezetet. Az öltözőben előadott monológja pedig elegendő muníció volt a második felvonásra.
„A szünetben csak annyit mondtam a játékosaimnak: uraim, kiestünk! Megkérdeztem tőlük, mitől félnek, ha félnek, akkor itt be is fejezhetjük. Ám vannak alkalmak, amikor a nyomást lehet élvezni is, megmutatni a személyiségünket. A reakció, amelyet kaptam, nagyon jó volt” – emlékezett viszsza José Mourinho.
