Azt eddig is tudtuk, hogy José Mourinho igazi egyéniség, ezt az értékelést csak aláhúzta a tegnap, a Porto elleni visszavágó előtt elmondott gyöngyszeme: „Csakis azt a nyomás érzékelem, amit én helyezek saját magamra. Ha a klub úgy dönt, hogy kirúg, mert rosszak az eredmények, az benne van a játékban. Akkor is milliomos leszek és néhány hónap múlva úgyis kapok egy másik csapatot. Nem hiszem, hogy a portói múltam még mindig téma lenne. Egy nap a Chelsea ellen is játszom majd.”
José Mourinho biztonságérzetét a Porto felállása sem rombolta, mert a szokásos, támadó stílusú 4–3–3 helyett egy igencsak visszafogott 4–4–2-re voksolt Jesualdo Ferreira, amivel az UEFA munkatársait is olyannyira meglepte, hogy a védelem előtti takarítás miatt a csapatba jelölt Ricardo Costa elsőre centerként jelent meg a hivatalos összeállításban. Ehhez jött még, hogy a Porto gyakorlatilag igazi csatár nélkül vonult fel, mert a frontvonalba küldött Lisandro López és Ricardo Quaresma is inkább szélső, mintsem középcsatár. Mindez azonban nem sokat számított, amikor pont Ricardo Quaresma, kijátszva a lescsapdát, Lucho González passzával begyalogolt a tizenhatoson belülre, és egyszerűen Petr Cech mögé lőtte a labdát, az idegenben szerzett gólok tekintetében hamar kiegyenlítve a számlát. A Chelsea egyébként öt perccel korábban könyvelhetett el kerek tízórányi játékot a Stamford Bridge-en kapott gól nélkül… Most viszont nem volt betonbiztos a „kékek” védelme, aminek egyik oka, hogy a csapatkapitány, John Terry fejsérülése tökéletes kipihenése céljából nem játszott. E tény azonban a többi szekcióra is hatással volt, elvégre, ha „JT” jelen van, akkor Michael Essien a bekksor helyett eredeti helyén, a középpályán robotol, ami sokat lendített volna a fedezetsoron.
José Mourinho is a pálya centrumában vélte felfedezni a bajok okozóját, itt cserélt embert. Meg is lett az eredménye: Arjen Robben és Hélton közösen két percen belül abszolút egálra hozták az állást: a holland tüzelt, a kapus meg karjával a kapu közepébe segítette a labdát...
A győztes gól megszerzése már ment önerőből is: Didier Drogba passzát Andrij Sevcsenko fejelte Michael Ballack elé, aki aztán közelről, ballal lőtt a hálóba. Így aztán az utolsó tíz percet már az addig apátiában lévő Mourinho is élvezte.
