Mindent a fizikumért

Noha a játékmester Kanta József sérülés miatt nem léphetett pályára Sopronban, a bajnokság éllovasa mégis biztos győzelmet aratott szombaton a riválisa felett. Az összecsapás után lehetett olyan véleményt is hallani, hogy az MTK labdarúgói olykor túlzottan könnyedén veszik az akadályokat, nincsenek rákényszerítve arra, hogy a találkozó lefújásáig teljes erőbedobással küzdjenek – Várhidi Péter szövetségi kapitány is erre panaszkodott. Nos, aki ismeri a fővárosiak szakmai igazgatóját, Garami Józsefet, az tudja, a szakember nem engedi meg a játékosoknak, hogy kiengedjenek, mert tisztában van vele, hogy ilyenkor az ellenfelek azonnal büntetnek. A kék-fehérek erőnléti edzője, Somodi László azt mondja, senki sem teheti meg, hogy akárcsak egyszer is lebecsülje a riválisát.

„A futballisták mérkőzésre való felkészülése több tényezőből tevődik össze – mondta Somodi László. – Azzal,hogy a játékosokat fizikailag felkészítettük, még nem dőlhetünk hátra, ugyanis ez csak akkor ér valamit, ha a labdarúgók lelkileg és taktikailag is tökéletes edzettségi állapotban vannak. Ha úgy készítettük fel a gyerekeket , hogy a meccsen képesek kihozni magukból a maximumot, akkor a kilátásaink jók a megfelelő eredmény elérésére. Megfelelő állapotba azonban csakis akkor tudjuk hozni a labdarúgókat, ha tökéletesen ismerjük őket. Éppen ezért folyamatosan mérjük őket, tudjuk, hogy egyegy adott területen belül éppen hol tartanak. Visszatérve a mondandóm elejére: úgy vélem, ha erőnlétileg, lelkileg és taktikailag rendben vannak a játékosok, akkor jó esély van a győzelemre. Azonban ha csak egy pillanatra is elhiszik, hogy kikapcsolhatnak, lazíthatnak, akkor azonnal jön a pofon.”

A PMFC-Pécs Plazánál az idei téli felkészülés során új szemlélet alapján készültek. Keszei Ferenc vezetőedző Sántics Bélával dolgozott együtt, akit a sportban inkább a medence partjáról ismernek, hiszen ő a válogatott úszó Bodor Richárd edzője, valamint sportélettant oktat a Pécsi Tudományegyetemen.

„Ott voltam a Fehérvár elleni találkozón, és a szurkolók azt mondták, hogy többet fut a csapat, mint az ősszel – mondta Sántics Béla. – Én magam inkább a mért adatokban hiszek, és a február közepén végzett mérések egyértelműen jelezték, hatalmasat léptek előre a játékosok a decemberi állapothoz képest. Decemberben nyolc-tíz kilométer per órás sebességzónában volt a futballisták nagy részének kritikus pontja, ez a felkészülés végére tizennégy játékosnál tizenkéttizenhármasra nőtt.”

Két hónap alatt ez látványos fejlődés. Vajon hogy bírták a játékosok a téli felkészítést és az első bajnokit?

seken is jól teljesítettek. Meglepő volt ugyanakkor, hogy a rutinosabb játékosok magasabb szintről indultak és magasabb szintre is jutottak, mint a fiatalok. A legjobb mutatói például a harmincharmadik évében járó Kulcsár Árpádnak voltak. Csapatszinten negyven százalékkal emeltük a mért állóképességet.