Nyolc meccset nyert egymás után az MTK

Elképzelhető, hogy a 2006–2007-es élvonalbeli bajnokság a nagy sorozatok évadja lesz.A tabellán a második helyen telelő Zalaegerszeg például pazarul kezdte a bajnokságot: Simon Antal együttese az első kilenc fordulóban veretlen maradt, s mindössze egy mérkőzésen nem nyert: a Győr vitt el két pontot Egerszegről. A zalai kék-fehérek értékes sikereket arattak ebben a szériában, hiszen hazai pályán legyőzték az MTK-t, idegenben pedig például az Újpest és a Fehérvár ellen szereztek három pontot. A nagy lendület aztán Pakson szakadt meg, amikor az újonc 2–0-ra verte az akkor még élen álló csapatot. Eddig a fordulóig 25, ezt követően mindössze 10 pontot szerzett a 2002-es bajnokcsapat. A nagy győzelmek mellé kis ijedtség

A legnagyobb sorozatot egyébként az MTK produkálta. A kék-fehérek nyolcszor nyertek egyhuzamban, a harmadik és a tizedik forduló között nem veszített pontot az éllovas. A Garami József edzette gárda szerencsétlen körülmények között veszítette el veretlenségét, hiszen a Fehérvár elleni hazai 1–0-s fiaskó alkalmával alaposan fel kellett forgatni a csapatot. Ami érdekesség: a döntetleneket nem különösebben kedvelte az MTK, amely az első tizenegy fordulóban kilencszer győzött és kétszer veszített, s csak ezt követően végzett először döntetlenre.

A pécsi vezetők akár úgy is gondolhatják, hogy a csapatnak büntetés terhe mellett kell játszania. A baranyai gárda a kilencedik fordulóban 4–1-re kikapott Zalaegerszegen, és ezt követően jött a vezetőségi ultimátum: a szezon végéig tíz pontot kell gyűjtenie az együttesnek, ellenkező esetben jelentős büntetéssel kell számolniuk a játékosoknak. Nos, ekkor a tizennegyedik helyen álltak a piros-feketék, ezt követően azonban nagy sorozat kezdődött, a következő öt mérkőzés pécsi mérlege a következőképpen festett: négy győzelem és egy döntetlen. A bajnokság ezen szakaszában a PMFC együttes szerezte a legtöbb pontot (13-at) az élvonalban.

A félelmetesen gyenge szériák

Nézzük viszont a rossz sorozatokat.

Katasztrofálisan kezdett a REAC, hiszen az első nyolc fordulóban mindössze két pontot szerzett a rákospalotai együttes. Ekkor sokan úgy gondolták, hogy az akkor még Urbán Flórián vezette csapat biztosan kieső helyen telel majd, ám az edzőcsere után (Urbán Flóriánt a negyedik forduló után Aczél Zoltán váltotta) belelendült a gárda: először a Paksot győzte le, s lassan ledolgozta ötpontos hátrányát, jelenleg a Borsodi Liga nyolcadik helyén áll.

Ennél jóval gyengébben szerepelt a Vác: az élvonal újonca a negyedik fordulóban tudott nyerni utoljára – akkor hazai pályán a Honvédot verte meg 3–1-re –, vagyis tizenhárom forduló óta nem volt minek örülni a Duna- parti együttes öltözőjében. Az külön bosszantó lehet a váciak számára, hogy hét alkalommal is egy góllal kapott ki az együttes.

Alaposan elrontotta az őszi idény végét a Kaposvár és a Győr is. A Pajkos János irányította ETO (az edző december elején lemondott) négy meccsen nem tudott pontot szerezni – a szakember az MTK, a Diósgyőr és a Honvéd elleni kudarcok után adta fel a harcot, az Újpest elleni vereség már Reszeli Soós István mérlegét rontja. Ha az utolsó négy forduló táblázatát vizsgáljuk, akkor a Győr az utolsó helyen áll, pont nélkül.

Prukner László együttese, a Kaposvár is szétesett a végére, hiszen a zöld-fehérek sorozatban ötször kaptak ki – a Sopron, a Pécs, a Paks, a Vasas és a Honvéd ellen veszített a gárda. Érdekesség, hogy mind az öt alkalommal egy góllal maradt alul az együttes, háromszor 1–0, kétszer pedig 2–1 lett a végeredmény. ---- Győzelmek, kudarcok, büntetők

Hazai pályán jó sorozatot produkált a Zalaegerszeg, amelyet Zalában senki sem tudott legyőzni. A kék-fehérek mindössze két meccset nem tudtak megnyerni, a Vác és a Győr tudott döntetlent elérni a kék-fehérek ellen. Érdekesség, hogy az MTK egyetlen alkalommal kapott ki idegenben, mégpedig a ZTE stadionjában, azóta viszont hét látogatásból hatszor győzött az éllovas, egyszer pedig döntetlenre végzett. Tragikusan szerepel hazai pályán a Vác, amely az utóbbi hat hazai meccsén képtelen volt győzni, csak két döntetlenre futott az erejéből. A Győr kilenc, a Tatabánya és a Vác pedig nyolc vendégként lejátszott találkozót hozott le győzelem nélkül, a Tatabánya szerepelt a legrosszabbul, csak két pontot hozott össze Sisa Tibor együttese.

Az Újpest is emlékezetes sorozatot produkált a bajnokság első kétharmadában. A lila-fehérek tizenhárom forduló alatt mindössze hat gólt kaptak. Ez már csak azért is érdekes, mert a tavalyi eredménysort nézve csak elvétve találunk olyan mérkőzést, amelyen nem kapott gólt az együttes. Nos, ezen az őszön nyolc olyan bajnokit is találunk, amelyen Balajcza Szabolcs nem kapott gólt. A lila-fehérekhez még egy sorozat kötődik: a Megyeri úti az egyetlen olyan csapat a mezőnyben, amely egész ősszel egyetlen tizenegyest sem lőhetett. Büntetőből ugyanakkor a Diósgyőr sem kapott gólt, hiszen a piros-fehérek ellen megítélt egyetlen tizenegyes kimaradt. A legtöbb büntetőt az MTK lőhette, és Garami József játékosai éltek is a kínálkozó lehetőségekkel, hiszen mind a hatot értékesítették.

Lapok, gólok és remények

Az MTK, a Zalaegerszeg és az Újpest játékosai az egész bajnokság során nagyon sportszerűek voltak, hiszen a három éllovas egyetlen játékosa sem kapott piros lapot. Ebben a kategóriában a Honvéd és a Kaposvár labdarúgói voltak a „legerősebbek”, hiszen hat kiállítást szedtek össze. A legkevesebb sárgát a zalaiak kapták – összesen huszonötöt –, a legtöbbet pedig a győriek: az ETO labdarúgóit negyvennyolc alkalommal kellett ezzel az eszközzel fegyelmezni.

A góltermést vizsgálva feltűnő, hogy az első kilenc fordulóban nem volt probléma, rendre húsznál több találat született. Ezt követően viszont jött négy olyan kör, amelyekben alaposan visszaesett a csatárok hatékonysága. Sorrendben tizenhárom, tizennégy, tizenhét és tizenöt gól született a vizsgált körökben. A Vác ebben az időszakban igen rossz sorozatban volt, hiszen négy egymást követő találkozón nem tudott gólt szerezni. A bajnokság eddigi gólátlaga egyébként 2.61 találat mérkőzésenkét – ez azért nem túl rossz.

Az elemzéskor áttérhetünk arra is, hogy tulajdonképpen elkezdődött már a tavaszi szezon is, hiszen az első két fordulót már az ősszel lejátszották a csapatok.

Nos, az új szezont a Honvéd, a Vasas, a Diósgyőr és a Debrecen kezdte hibátlan mérleggel, a Kaposvár, a Győr és a Pécs pedig pont nélkül.

Reméljük, izgalmas lesz a folytatás is – 2007. február 24-én találkoznak a pályán a csapatok. ---- Garami József, az MTK Budapest szakmai igazgatója:
„Végh Zoltán teljesítményét ezúttal is kiemelném. Válogatott kapusunk igazi csapatkapitányként viselkedett, hiszen nemcsak a védelmet irányította, hanem egész évben remekül védett.”

Miroslav Beránek, a DVSC-TEVA vezetőedzője:
„Hiába tekintek a szereplésünkre úgy, mint folyamatos cselekvésre, számomra minden egyes mérkőzés nagyjelentőségű. Elvárom, hogy a teljesítményünk az idő előrehaladtával egyre inkább javuló formát mutasson.”

Simon Antal, a Zalaegerszeg vezetőedzője
„Nagyon jól kezdtük a bajnokságot, hiszen kilenc mérkőzésünkből nyolcat megnyertünk, és csak a Győrnek sikerült pontot szereznie tőlünk. Aztán kissé megtört a lendületünk.”

Valére Billen, az Újpest vezetőedzője:
„Az a tény, hogy az Újpest az első tizenhárom bajnokin mindössze hat gólt kapott, nem kis dolog. Azokon a mérkőzéseken jól működött a csapat játéka, sajnos a hajrában volt három rossz meccsünk is…”

Németh Zoltán, a Fehérvár pályaedzője:
„Viszonylag egyszerű volt a helyzet az ősszel, tudniillik vagy győztünk vagy veszítettünk, így aztán sikerszériáról sem beszélhetünk, de vereségsorozat miatt sem kell szégyenkeznünk.”

Csank János, a Diósgyőr vezetőedzője:
„Farkas Viktor csak három gólt szerzett, de mindhárom pontot ért. Találatával vertük meg az Újpestet, és a Győr ellen is ő döntötte el a meccset. A Honvéd ellen az első gólt szerezte, de a legjobbkor.”

Mészöly Géza, a Vasas vezetőedzője:
„Németh Norbert az idén újjászületett a Vasasban, középpályásként hat góljával a legeredményesebb labdarúgó Angyalföldön. Számunkra ez lehet az egyik említést érdemlő dicsőség.”

Lengyel Ferenc, a Paks vezetőedzője:
„Kevés gólt rúgtunk az ősszel, azonban a gárda fejlődőképességét jelzi, hogy az utolsó hat mérkőzésünkön csupán két gólt kaptunk. Kovács Attila remek formában védett, sok pontot hozott a csapatnak.”

Keszei Ferenc, a PMFC-Pécs Plaza vezetőedzője:
„Volt egy remek sorozatunk, amikor hat mérkőzésből négyszer nyertünk, kétszer döntetlent értünk el. Mindezt azután, hogy a klub vezetői kilátásba helyezték a prémium megvonását.”

Sisa Tibor, a Tatabánya vezetőedzője
„Az utóbbi három évben rendre kicserélődött a játékoskeret. A Tatabánya mint nevelőegyesület tökéletesen működik, az említett három esztendőben rengeteg saját nevelésű játékosunk igazolt más klubokba.”

Selymes Tibor, a Sopron korábbi edzője
„Rabóczki Balázs sorozatosan jól védett. Talán nem is volt gyenge mérkőzése, sok pontot köszönhetünk a tapasztalatának. A tisztesség úgy kívánja, hogy Demjén Gábort és Feczesin Róbertet is megemlítsem.”

Pajkos János, a Győr korábbi vezetőedzője
„Sajnos számunkra egy csúfos vereségszéria határozta meg az idényt, amikor is négy mérkőzésen egy híján annyi gólt kaptunk, mint a megelőző tizenkét fordulón összesen.”

Supka Attila, a Bp. Honvéd vezetőedzője:
„Ez az a kérdés, amelyre nem tudok érdemi választ adni, hiszen irányításom alatt a bajnokságban csak két győzelmet szereztünk. Persze voltak kiemelkedő teljesítmények a csapatban.”

Aczél Zoltán, a REAC vezetőedzője:
„Az első három meccsem nem sikerült valami jól, hiszen pontot sem szereztünk, ellenben kaptunk tíz gólt. Az idény végére aztán összekaptuk magunkat, és sorozatban szereztünk hét pontot.”

Prukner László, a Kaposvár vezetőedzője:
„A legjobb, leghosszabb pozitív szériánk az Újpest, a REAC és a Zalaegerszeg elleni mérkőzéshez kötődik. Ekkor három egymást követő találkozón nem kaptunk ki.”

Gergely Károly, a Dunakanyar-Vác vezetőedzője:
„Kiemelkedő sorozatunk nem volt, bár utolsó három idegenbeli mérkőzésünkön három döntetlent értünk el. Zalaegerszegen, Pécsett és Pakson is szereztünk egy-egy pontot.” ----
Az elmúlt esztendők legrosszabb idényén van túl a Kaposvári Rákóczi. Prukner László csapata csupán négy találkozót nyert meg, míg utolsó öt bajnokiját elveszítette. A gyenge szereplés következtében a zöld-fehérek visszazuhantak a 15., kieséssel fenyegető helyre.

„Ha tudnám a gyengélkedésünk okait, már biztosan szóltam volna az edzőnknek – tárta szét a karját Andruskó Attila, a Rákóczi 26 esztendős középpályása. – Mulatságosnak tűnhet, amit mondok, de négy éve, amióta Kaposváron futballozom, ebben az idényben játszottunk a legszebben, és egyúttal a legkevésbé eredményesen. Rengeteg szépen kidolgozott támadásunk volt, ám ami eddig bement, az most rendre kimaradt. Nem futballoztunk kirívóan gyengén, hiszen a bajnokságban csak a Tatabányától, az MTK-tól és a Győrtől kaptunk ki két góllal, a többi vereségünk mind egygólos volt. A mélypont a Honvéd elleni nulla négy volt, amellyel ki is estünk a Magyar Kupából. Az már beigazolódott, hogy a Kaposvár hazai pályán nem tud a gyengébb csapatok ellen futballozni. Csak az úgymond nagycsapatok vállalják fel a nyílt párharcot, ekkor volt is meglepetésgyőzelmünk.”