Egy kiscsapat lett a mumus

A Német Kupa-címvédő Bayern München játékosai úgy gondolták, elég csupán negyvenöt percet futballozniuk az Aachen ellen, máris megvan a továbbjutás a legjobb nyolc csapat közé.

Felix Magath labdarúgói csak a második játékrészben vették komolyan a mérkőzést, azonban ekkorra már ellenfelük, a Bundesliga újonca 3–0-ra vezetett…
A müncheni sztárgárda hátránya az erőfeszítések ellenére behozhatatlannak bizonyult, így 4–2-re az Aachen győzött. Az eredmény, ha csupán a múltat vesszük alapul, nem is annyira meglepő.

Történt ugyanis, hogy 2004. február 4-én, a Bayern München – ugyanúgy, mint most szerdán – címvédőként érkezett az Alemannia Aachen csapatához. Igaz, míg ezúttal „csupán” a negyeddöntőbe jutás volt a tét, több mint két éve már az elődöntőbe kerülésért harcoltak a csapatok. Az akkor éppen másodosztályú gárda meglepetésre 2–1-re megverte a Bayernt, megfosztva a bajorokat attól, hogy két egymást követő évben is ők emelhessék magasba a kupagyőzelemért járó trófeát.

A történelem megismételte önmagát, hiszen ezúttal is a „kiscsapat” bizonyult jobbnak, az Alemannia Aachen tett arról, hogy az egymás után háromszori kupagyőzelemről való álmodozást gyors és kellemetlen ébredés kövesse Münchenben.

Az aacheni gárda az első játékrészben háromgólos előnyre tett szert – azaz a Lúcio, és Daniel van Buyten fémjelezte Bayern-védelem ismét gyengén muzsikált: a lassú középső hátvédpárost könynyedén játszották át a hazaiak, a kapuban pedig az Oliver Kahnt helyettesítő 22 éves Michael Rensing többször kiszolgáltatott helyzetbe került.

Alig öt perccel a félidő lefújása előtt, biztos előnyük tudatában nótára fakadtak a hazai szurkolók, az idei világbajnokságon elhíresült, „Berlin, Berlin, Berlinbe utazunk” kezdetű dallal jelezték: ők már most a döntőre készülnek. Derülátásuk nem lehet alaptalan, hiszen abban az évben, amikor kiverték a Bayernt, az aacheniek a fináléig meneteltek – igaz, ott kikaptak a Werder Brementől 3–2-re.

Legutóbb 2004. május 8-án történt meg a müncheniekkel, hogy egy félidő alatt három gólt kaptak – éppen az említett Werder ellen. Az akkori végeredmény (3–1) azt jelentette, hogy a brémai csapat két fordulóval a bajnokság vége előtt tette biztossá negyedik bajnoki címét.

Akkor éppen nem tartozott egyik csapat kötelékébe sem a korábban a Bayernben is megforduló, jelenleg a Werdernél csapatkapitányként szereplő Torsten Frings, ám azt kevesen tudják, hogy a középpályás 1990 és 1996 között aacheni színekben is futballozott. Most a lelátón foglalt helyet, és elégedetten nézte a Bayern kínszenvedését.

A visszhangos siker kivívásában nagy szerepe volt a hazaiak támadójának, Jan Schlaudraffnak, aki a lefújás előtt (amikor éppen az utolsó, elkeseredett akciók egyikére készült a Bayern) remek egyéni teljesítményt követően (három bajor játékos mellett szlalomozott el, majd lőtt magabiztosan Michael Rensing kapujába) alakította ki a végeredményt.

A fiatal, 23 éves csatárra a Werder és a Bayern is szemet vetett – a münchenieknél nehezen bocsátják meg a mostani gólját…