Érembe került a németlecke

A svédországi női Európa-bajnokság vasárnap az éremcsatákkal zárult, ám ezeken a magyar válogatott már nem volt érdekelt. Stockholmban az ötödik helyért szombaton csatázott és nyert a házigazdák legjobbjai ellen Magyarország, amely kellemetlen meglepetést okozott a tornán, hiszen éremesélyesként érkezett, de még az elődöntőről is lemaradt.

Az év legjelentősebb női tornáján a magyar válogatott szerény tudású vetélytársakkal akadt össze a csoportjában, amelyből egy csapat sem jutott a legjobb négy közé. Németh András együttese az A-csoportban, Skövdében a megöregedett osztrákok, a csak fellángolásokra képes macedónok és a megfiatalított szerbek ellen gyakorlatilag folytathatta a tatai edzőtáborban elkezdett gyakorlást a sokkal nehezebb feladatokra.
Az Eb számunkra valójában a középdöntőben kezdődött.

A torna második felvonásában a technikailag magasan képzett, atlétikus németek ellen kellett volna leginkább kivágniuk a rezet a magyaroknak, ám éppen ezen a találkozón betlizett egyszerre a csapat szinte minden tagja, és Németh András cseréi, taktikai váltásai sem hozták meg a várt eredményt. A drámaian gyenge kezdés után képtelen volt összeszedni magát a magyar válogatott, amelynek több tagja betegséggel, sérüléssel bajlódott ugyan, ám a keret zöme egészségesen és még csak nem is túlhajszoltan léphetett pályára a németek ellen.

Sem a magyar védelem, sem a támadósor nem volt képes a megbeszélt taktika megvalósítására. Az egyéni teljesítmények minden poszton gyengék voltak, és a hibák kínálták a helyzeteket a sokkal motiváltabb, nagyobb szívvel és tudatosabban kézilabdázó németeknek, akik a magyarok taktikai váltásaira is azonnal tudtak válaszolni. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a magyar keret két oszlopa, Pálinger Katalin és Görbicz Anita egyszerre gyengélkedett, mégpedig a szó egészségügyi és sportos értelmében is. Pálinger krónikus hőemelkedéssel, rossz közérzettel járó megfázása a torna végéig nem javult, ezért csoda volt, hogy a kapus a lengyelek, a norvégok és a svédek ellen vállalta a játékot.

Veseköve folyamatosan görcsös fájdalmakat okozott a világ legjobbjának, Görbicznek, kínjait szükség esetén injekciókkal tudta enyhíteni dr. Pavlik Attila csapatorvos. Igaz, a győri játékos erről nem szívesen beszélt, s váltig hangoztatta: „Nem kell velem foglalkozni, jól vagyok, csak a meccsekre összpontosítok, a lehető legjobb teljesítményre törekszem.” Becsületére legyen mondva, tényleg igyekezett bizonyítani kivételes klasszisát, de betegsége néha befolyásolta a játékát. Tóth Tímea is sokat fújta az orrát, emésztési panaszai is voltak, a norvégok ellen kézsérülést szenvedett, és csak részben gyógyult meg a helyosztóig.

Németh András szövetségi kapitány rettentően le volt törve a németek elleni meccs után, amelyet edzői pályafutása egyik legrosszabb mérkőzésének nevezett. Szerinte együttese sok gonddal (sérülés, betegség, kevés közös edzés) küzdött mind a felkészülés, mind az Eb idején, és a problémák a németek elleni összecsapáson összeadódtak.

„A legrosszabbkor játszottunk a legrosszabbul” – összegezte a németek elleni meccset a mester, aki tökéletesen átérezte, csapata milyen drágán fizetett a kisiklásért.

Ezután már maga a kapitány is azt hangoztatta, hogy a mieinknek reálisan arra maradt esélyük, hogy az eléjük kitűzött minimális célt elérjék, az ötödik helyért mérkőzzenek. A lengyeleket ugyan simán legázolták, ám Norvégiával szemben fikarcnyi esélyük sem volt, de legalább becsülettel harcoltak, és elkerülték a nagy különbségű fiaskót.

Így érkezett el a korábban éremről – sőt aranyról, s ezzel együtt Pekingről – álmodó csapat a helyosztókra. A vb-, valamint Eb-kvalifikációt érő ötödik helyért a svédekkel találkozott, s ezen a mérkőzésen is ráijesztett híveire. Roppant gyengén kezdett, ám a folytatásban leiskolázta az elfáradó ellenfelet, s végre valódi tudása szerint játszott.

Legközelebb a jövő decemberi vb-n szerepel újra tétmérkőzésen a magyar válogatott. ---- – Mi valósult meg a terveiből, mivel volt elégedett?
– Kiderült Svédországban, hogy a közvetlen élvonal mögött következő csapatoknál egyértelműen jobbak vagyunk. Ezt az eredményeink jól tükrözik. Amikor nyertünk, mindig nagy fölényben játszottunk.

– Mit nem sikerült megvalósítania önnek és csapatának?
– Egész évben keveset edzhetett együtt a teljes keret, mert mindig akadt hiányzó, vagy betegség és sérülés, netán családi ok jött közbe. Emiatt aztán minden igyekezetünk ellenére sem formálódhatott a kívánt mértékben a csapatjátékunk.

– Elmondaná, mi volt a legfőbb gondja?
– Egyet nem tudok kiemelni. Törekedtem univerzális, védekezni és támadni is tudó játékosokkal feltölteni a keretet, mert taktikai gondjaink zöme a sok cseréből fakadt. Ez a tervem részben sikerült. A másik, hogy a nemzetközi elit átalakul, gyorsan fejlődik. A norvégok és az oroszok feltűnően elléptek tőlünk és a mezőnytől, s a franciák, valamint a németek csatlakoztak hozzájuk. Nekünk nem sikerült lépést tartanunk velük. Ehhez a keret felkészülésére szánt kevéske edzésidőt sokkal intenzívebben kellett volna, illetve kellene a jövőben kihasználni. A mélypontra a németek ellen süllyedtünk, mert nem akadt játékosom, aki elfogadhatóan kézilabdázott volna, és tízgólos német vezetésnél én sem találtam a kiutat, egyszerűen lebénított a csapat rettentő gyengélkedése. Edzői pályafutásom során klubcsapataimban legfeljebb egyszer-kétszer volt hasonló kudarcban részem.

– Van már elképzelése a keret további sorsáról?
– Nincs. A történteknek le kell ülepedniük, s csak azt követően, néhány hét múlva lesz értelme beszélni, s közösen gondolkodni a csapat jövőjéről.

Németh András, a női válogatott vezetőedzője ---- Az Eb befejeztével elkészítettük az NS bizonyítványát a magya- rokról (a játékosokat posztonként 1-től 10-ig osztályoztuk).
PÁLINGER KATALIN (9): betegsége ellenére is kiemelkedett társai közül, csak a németek ellen nem tudott segíteni a csapatnak
HERR ORSOLYA (–): keveset szerepelt, nem értékelhető
BALOGH BEAtrix (7): jobban szerepelt, mint a tavalyi vb-n, a torna hajrájában kiemelkedőt nyújtott
KOVACSICZ MÓNIKA (3): önbizalomhiánnyal küzdött, s ezt a kapitány sem tudta orvosolni
MEHLMANN IBOLYA (6): jól felkészült, és többre lett volna képes, de kiemelkedő megmozdulásai mellett visszafogottabb szakaszok is akadtak a teljesítményében.
HORNYÁK ÁGNES (5): amit reméltek tőle, azt teljesítette védekezésben és támadásban
SZAMORÁNSKY PIROSKA (6): védekezésben kevesebbet nyújtott, támadásban kellemes meglepetést szerzett
BORBÁS RITA (4): támadásban megfelelt, védekezése – alkata miatt – kevésbé hatékony
BORBÉLY ZSANETT (–): keveset szerepelt, nem értékelhető
GÖRBICZ ANITA (6): többet vártunk tőle, de folyamatosan betegeskedett, ezért csak ritkán játszott igazi tudásának megfelelően
SITI ESZTER (6): többet szerepelt, mint a tavalyi vb-n, de többet is hibázott, a végén elfáradt
TÓTH TÍMEA (6): látszott, hogy kimaradt a nyári alapozásból, a végére elfogyott az ereje
FERLING BERNADETT (7): fontos volt a játéka, de klubjában alig védekezik, ami itt is visszaköszönt
SZŰCS GABRIELLA (7): sokat fejlődött, a védekezése kellemes meglepetés volt
VÉRTEN ORSOLYA (5): csak két mérkőzésen játszott valódi tudásának megfelelő színvonalon
KIRSNER ERIKA (6): a torna hajrájáig remekül megállta a helyét, ekkor visszafogottabbá vált, bár erőnléti gondja nem lehetett