Méltó emlékezés

„Atykó, Fehérvár sohasem feled!” – állt azon a transzparensen, amelyet a hazai hívek emeltek a fejük fölé a feldobás előtt a múlt csütörtökön elhunyt másodedző, Tóth Attila emlékére tartott gyászszünet alatt. A Székesfehérváron köztiszteletben álló szakember nemcsak Fodor Péterrel, a kék-fehérek mostani mesterével, hanem a szombati ellenfél edzőjével, Sterbenz Lászlóval is dolgozott együtt annak idején, amikor ő ült az Alba kispadján. Így átérezték a vendéglátók fájdalmát a látogatók is, nem volt meglepő, hogy eleinte igencsak csendesen peregtek a percek – senkinek sem volt kedve hangoskodni.

Később maga a meccs is megkövetelte a figyelmet, főleg akkor, amikor az első negyed közepén a Sopron meglepetésre átvette a vezetést. Addig csak a centerek – mindenekelőtt Zoran Krsztanovics – találtak be a sÖrdögök részéről, amikor azonban a mezőnyjátékosok is elkezdték gyártani a pontokat, máris meglódult a szekér, ennek 7–0-s vendégsorozat, fordítás és fehérvári időkérés lett a vége. Hazai oldalon Horváth Ákos villogott az elején, ám teljesítménye nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy jelentősebb előnyhöz jusson az előzetesen sokkal esélyesebbnek ítélt Albacomp, amely az előző idénnyel ellentétben ezúttal kifejezetten jól kezdte az alapszakaszt.

Azért, amikor kellett, Kestutis Marciulionis és Bencze Zoltán meg-megvillant, utóbbi ráadásul nem csak a szokásos palánkos középtávoli dupláival vétette magát észre, hanem egy gyűrűszaggató zsákolással is – és megannyi védekezési hibával. Nejc Strnad például nemegyszer dobta át kintről, amikor az elzárások után egy az egyben ott maradt vele, de az volt a szerencséjük a kék-fehéreknek, hogy az ő csapatuk több lábon állt. Jól is dobtak a hazaiak – az első félidőben 64 százalékkal a mezőnyből –, védekezésben viszont nem szakadtak meg, ezért tudták velük tartani a lépést a soproniak. Sőt időnként vezettek is. A második negyedben például háromszor állt több pont az ő oldalukon az eredményjelzőn.

A térfélcserét aztán még meglepőbb események követték. Jött Strnad, az első félidőben kilenc pontig jutó vendégirányító, és bolondot csinált az Albacompból. A harmadik játékrész első négy percében tíz pontot szerzett, minden sikerült neki, amitől a pályaválasztó teljesen leblokkolt, a vendégegyüttes pedig vérszemet kapott.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, a szerencse is amellé állt, aki többet tett érte, ezekben a percekben szinte minden lepattanó vagy szabad labda soproni kezekbe esett, így Sterbenz László együttese pillanatok alatt ellépett. A legnagyobb különbség 13 pont volt, ezután azonban riadót fújt az Albacomp, és megtorpant a Sopron. Gyorsan apadt a különbség.

Megemberelte magát Bencze, megemberelte magát Marciulionis, felébredtek a többiek is, jöttek a könnyű indításgólok, és az utolsó negyed második percére eltüntette hátrányát a házigazda. A 35. percben, a harcos Góbi Henrik kosarával pedig a vezetést is visszavette, immár végérvényesen, mert Strnadot sikerült semlegesíteni, a többi soproni közül pedig más nem tudta átvenni a vezérszerepet, különösen Tobe Carberryn ment el sok labda. Jellemző, hogy az Albából hatan is tíz pont fölé kerültek a végére, leginkább ennek köszönhető, hogy méltóképpen sikerült megemlékezni Tóth Attiláról Székesfehérváron.

Mestermérleg

Fodor Péter, az Albacomp edzője: Kiegyenlített első félidő után rémisztő második következett, de a harmadik negyed közepétől okos támadójátékkal sikerült feljönnünk. Nehéz munka volt, majdnem olyan nehéz, mint azé az emberé, akire ma emlékeztünk, és akinek ezt a győzelmet is ajánljuk.

Sterbenz László, a Sopron edzője:Ismét jól játszottunk, de a jövő héten már nem ez a cél. Sokkal inkább az, hogy végre győzzünk is, tehát a jó teljesítmény eredményességgel is párosuljon. ---- P ---- &