Ezt tényleg látni kell!

Széttárja a kezeit, szó szerint imádkozik: „Kitől tudnék jegyet venni?” Egy órával a kezdés előtt a margitszigeti Hajós Alfréd uszoda bejárata előtt a középkorú férfi tisztességes eszközökkel próbál bejutni a vízilabdázás (és úszás) szentélyébe, igen ám, de nincs sok esélye. Szabad belépő ugyanis égen-földön sehol…
„Akkor is látni fogom a fiúkat, valahol csak be tudok osonni…” – mondja ellentmondást nem tűrő hangon, amikor egy sikerélmény nélkül záródó kísérletet teszünk a biztonságiak mellett a bejuttatására. Drukkolunk, ebben maradunk.

Hogy mi vár bennünket bent? Tömeg. Hatalmas tömeg. A hangulat a 2001-es Európa-bajnokságot idézi – most csak azért nincsenek annyian, mert ezúttal kevesebb a mobil lelátó. Pedig biz' isten, foci-vb ide vagy oda, ezúttal is összejönnének vagy nyolcezren – és akkor a fentebb citált történetet sem kellene papírra vetni.

Imádják a pólósokat. No persze a fürdőruhás, 16–24 éves korosztály viszi a prímet, de szép számban találunk családokat, idős házaspárokat és egyedül érkező urakat is. A legnagyobb zászló Orosházáról érkezik, hiába, országszerte népszerű a Kemény-társulat.
A bemutatás alatt a horvát játékosok tapsot, a magyarok hatalmas tapsvihart kapnak. Mi lesz itt, te jó ég?!

Hát mi lenne? Parádé! Kérdés lehet ez itt, a Margitszigeten? A magyar válogatott olasz, görög és román vetélytársa után a horvátot is úgy intézi el, ahogy voltaképpen csak akarja. Hogy mi kell ehhez? Például egy olyan klasszis kapus, mint Szécsi Zoltán. A pályafutását az olasz Camogliban folytató fenomén egész egyszerűen csodálatra méltó, ahogy hatástalanítja a rivális próbálkozásait. Emberhátrányban olyan labdákhoz ér hozzá, tolja kapufára, hogy arra valóban csak a legnagyobbak képesek. A lelátóról zúg a „Szécsi Zoli, Szécsi Zoli!” rigmus.

Aztán van nekünk egy Kásás Tamásunk! Az ő csuklója… Emberelőnyben úgy lövi ki bármelyik sarkot, ahogy senki. Vagy itt van Kiss Gergely. Ezúttal nem a góllövésből veszi ki a részét (persze egy büntetőt azért bevág), hanem a passzokból. Gólt lövet a többiekkel. Ilyen egy igazi hős, alárendeli magát a csapatnak. A nézőtéren a reklámokból jól ismert figurája köszön vissza – mi tagadás, a hasonmás elsőrangú.

A társaság meg így pólózik. A második negyedben, 6–1-nél csupa mosoly a magyar kispad – igaz, 6–4-nél már nem, de ekkor sincs idegeskedés. Hogy a harmadik menetben a Világkupán első ízben elveszít egy negyedet az együttes? Belefér. Bőven. Különben is, ha kell, ha nagyon kell, újra összekapja magát, lásd Varga Dániel és a centerben tarthatatlan Molnár Tamás gólja. Ez egy ilyen csapat. Jól ismerjük. Ugyan hátravan még a finálé, ám talán kijelenthetjük: a világ legjobbja. Ha jól játszik, nincs, aki megállítsa.

Hogy Ratko Rudic sokat reklamál? A show része. Tisztában van vele a sokat megélt mester is, hogy fiai ezen a napon (is) sansz nélkül próbálkoznak a vízben, mert Magyarország elkapta a fonalat, Magyarország feltartóztathatatlan, Magyarország a Vk-arany legfőbb várományosa. Jó hír, hogy ha a biztonságiak belemennek, további helyeket nyitnak meg a szurkolók előtt. Akkor legalább belógni sem kell, bár azokat is meg lehet érteni, akik ezt az utat választották. Ezt a csapatot ugyanis tényleg látni kell egyszer! Legalább.

Mestermérleg
Kemény Dénes, a magyarok kapitánya: Úgy játszottunk, mint az elmúlt napokban. A gólok elfogytak a végére, mert a játékvezetők is elfelejtették a semlegesség elvét. Érthetetlen, hogy a történések miért esnek más megítélés alá szoros állásnál és nagy különbségnél. A döntőben győzelmet várok.

Ratko Rudic, a horvátok kapitánya: Nagyon élveztem a mérkőzést, a magyarokkal játszani kitűnő iskola csapatomnak. Néhányszor hibáztunk, főleg emberelőnyös helyzetben, ennek ellenére elégedett vagyok a teljesítményünkkel. A mérkőzésen ütést kapott az arcára Andro Buslje, de szerencsére már jól van.

---- 2. perc: Horvátország az első támadását gólra váltja. Emberelőnyben a bal szélről Teo Djogas kíméletlen – csend az uszodában. 0–1
3. perc: A megúszó Biros Péter talán kissé elhamarkodottan lő Goran Volarevic kapusba, átellenben a kontra végén Szécsi Zoltánt lőtte vállon Boris Pavlovic. Jött az újabb kontra, amelynek végén Kiss Gergely varázsolta a remekül bemozduló Fodor Rajmund kezére a labdát – a Domino klasszisa nem is hibázott. Ezúttal őrjöng a publikum. 1–1
6. perc: Andrija Komadina előbb melléhúzza a bejátszást fórban, majd a következő hasonló kísérletnél pontosabb – igaz, Szécsi bravúrral hárít. Átellenben Kásás Tamás villan emberelőnyben, csuklóból, csodálatos mozdulattal engedi útjára a labdát. 2–1

11. perc: Copyright 6. perc… Emberelőny, a labda Kásásnál, villan a hírhedt jobb, a labda a jobb sarokban. 3–1
12. perc: Micsoda pillanatok! Madaras Norbert a jobb szélen mindenkit becsap, káprázatos akciógólt szerez, majd Kiss Csabán a sor: az egriek balkezese közelít a kapus felé, aki már azt nézi, hogy kit indítson. Senkit sem tud… Nem, mert pólósunk hirtelen mellette terem, és a kapuba üti a labdát a kezéből. Parádés! 5–1
13. perc: Játszik a csapat! Kiss Gergely ismét zseniálisan passzol, ezúttal Biros Péternek, aki annak rendje és módja szerint helyez a kapuba. Szakadék a felek között! 6–1
14. perc: Miho Boskovic lő be egy büntetőt (ezt Boris Pavlovic harcolja ki Fodor Rajmund ellen), de így is a nagyszünetig eldőlni látszik a parti. 6–2

17. perc: Boskovic keze sem rossz, hatalmas akciógól középről. 6–3
18. perc: Most már bátran állíthatjuk: álmosan kezdi a harmadik harmadot a csapat. Fórban lövésig sem jut, Madarasnak nehéz helyzetből kell lőnie. A túloldalon viszont jól megjátszott az előny, Djogas fejezi be precízen. Egyre közelebb a rivális! 6–4
19. perc: Lehetne még közelebb… Szerencsére Djogas ezúttal eladja a labdát csapata emberelőnyénél…
20. perc: Mint egy falat kenyér, úgy kellett ez a gól… Biros úszik meg, lövése után a labda a kapufán csattan, de Varga Dániel szemfüles, és közelről a kapuba sodorja a labdát. 7–4
22. perc: Újra négy közte! Remek a fórmegjátszás, Kásás, Madaras, a befejező pedig Molnár Tamás. 8–4
23. perc: Szívósan küzd a horvát együttes: Pavlovic harcol ki ötméterest Steinmetz Ádám ellen, amelyet Boskovic értékesít. 8–5

27. perc: Kiss Gergő pontos ötméteresét követően Szécsi Zoltán emberhátrányban véd hatalmasat, majd indítja Kásást, aki meg sem áll a kapuig. 10–5
28. perc: Tihomir Vranjes csodálatosan ejti át az amúgy fantasztikus formában védő Szécsit, ezt meg kell hagyni. 10–6 ---- A horvátok közül kevés játékost ismerek már fel, de Stritoffal együtt játszottam a Mladostban. A magyar csapat nagyon jó, lendületes, elszánt és nem utolsósorban egységes együttes benyomását kelti a változások ellenére is. A centerjáték verekedéssé fajult, nehéz érvényesülni ezen a poszton. A lefordulás egyértelműen erőssége a mieinknek, főként Biros él ezzel a lehetőséggel. Fizikai és szellemi értelemben is legyőztük a horvátokat, mentünk, mint a gőzmozdony.

NS-bennfentes: Varga I Zsolt olimpiai bajnok