Az elefántok hazaindulnak

Elmaradtak a látványos akciók az első negyedórában, érthető módon nem akartak egymásnak ugrani a felek. Robin van Persie viszont igazán elemében volt, a jobb szélen többször is okozott némi zavart, de belőtt labdái hatástalanok maradtak. Elefántcsontpart sem választott olyan buta taktikát, hogy azonnal nekirontson az európaiaknak, mindenesetre az első igazán ígéretes lehetőséget ők hagyták ki. Sőt ha a játékvezető (vagy asszisztense) jobban figyel, bizony egy büntetőt is megítélhetett volna a fehér mezeseknek. A hollandok is zártan védekeztek, ha például az egyedüli éknek feltolt Didier Drogbához került a labda, mindjárt hárman is körbevették. Védelmük gyenge pontja a bal oldal volt – Giovanni van Bronckhorst területére többször is befutottak az elefántcsontpartiak, át is játszották néhányszor, de ez nem vezetett eredményre. Ennyi előzmény után azonban belekezdtek a hollandok, és ekkor még úgy tűnt: gyakorlatilag négy perc alatt eldöntik a mérkőzést és a továbbjutást. Előbb Robin van Persie tekert be egy szabadrúgást Jean-Jacques Tizié kapujába, majd jött Ruud van Nistelrooy, és máris kettővel vezetett az oranje. Írd és mondd: Hollandia két kapura lövéséből két gólt szerzett, sokkolva ezzel a merészebb álmokat szövögető afrikai együttest.

A sokk azonban nem tartott sokáig, mert előbb egy remek kapufával Didier Zokora jelezte: az „elefántok” nem adják fel még lehetetlennek tűnő helyzetben sem. A hollandok előnyük tudatában kissé visszavettek a tempóból, visszaálltak, nyilván arra számítva, hogy a kitámadó ellenfelet majd lekontrázza a villámgyors Arjen Robben és Robin van Persie. Ehhez képest Elefántcsontpart egyre jobban és veszélyesebben játszott, fantasztikus mentális erőről tettek tanúbizonyságot elszánt futballjukkal, helyzeteket alakítottak ki, és még a szünetig szépítettek. Tegyük hozzá: megérdemelten. És hátra volt még a második negyvenöt perc.

Szigorúan fogalmazhatott Marco van Basten szövetségi kapitány a hollandok öltözőjében a szünet alatti tizenöt percben. A narancssárgák középpályássora tudniillik jóval határozottabban futballozott a második félidőben, amelynek egyedüli célja az volt, hogy a gyors, erőszakos afrikaiak előretöréseit meggátolják, de legalábbis tompítsák. Változás volt még az első félidőhöz képest, hogy a hollandok most már kevesebbet birtokolták a labdát, viszont fegyelmezetten területet védtek, és nem engedték Didier Drogbáéknak, hogy nagy ziccert alakítsanak ki.

Az utolsó húsz percben Elefántcsontpart mindent megtett az egyenlítésért. Az afrikai válogatott játékosai nyomás alatt tartották a hollandokat, de nem tudtak túljárni a védők és a kapus, Edwin van der Sar eszén. Az utolsó pillanatokban a teljesen kinyíló elefántcsontpartiakat többször is lekontrázták, de az eredmény nem változott.

Afrika egyik legjobb válogatottja ugyan ezen a meccsen is bizonyította, hogy kiváló csapat, de ahhoz, hogy igazán nagy dobásra legyen képes, még nem elég érett. Vereségükkel a szerbek mellett az „elefántok” is búcsúznak, de ők legalább szép emlékeket hagynak a szurkolókban.

Vigasznak ez is megteszi.

Lefújás után:

Marco van Basten, a hollandok szövetségi kapitánya: „Az első félidőben minden úgy történt, ahogy elterveztük, a másodikban viszont nehézségeink támadtak, végig védekeztünk. Most már az egyenes kieséses szakaszra koncentrálhatunk.”

Henri Michel, Elefántcsontpart szövetségi kapitánya: „Nagy reményeink voltak, de tudtuk, nehéz dolgunk lesz a mai meccsen. Most nagyon csalódottak vagyunk. Csak egy kis szerencsére lett volna szükségünk. Szinte nem is volt különbség a két csapat között.”

Mark van Bommel, a hollandok középpályása: „Kettő nulláig jól játszottunk, aztán elveszítettük a fonalat, összességében tehát roszszul teljesítettünk, de tanulnunk kell belőle. Elefántcsontpart erős ellenfél volt.” ---- 13. perc: Eboué tört be a holland tizenhatoson belülre Van Bronckhorst mellett, a narancssárga mezes védő buktatta az afrikai játékost, azonban a játékvezető nem ítélt büntetőrúgást – óriási tévedés volt!
23. perc: Az afrikaiak kapujától 18 méterre szabálytalankodtak Robin van Persie-vel szemben, aki a megítélt szabadrúgásból ballal Boka feje fölött, valamint a sorfal mellett tekerte a jobb felső sarokba a labdát.
1–0
27. perc: Robben a felezővonaltól iramodott meg, majd Cocut akarta játékba hozni, akitől azonban visszapattant hozzá a labda, fordult egyet és a bal oldalon kilépő Ruud van Nistelrooy elé emelt, ő pedig 13 méterről jobbal a kapu jobb oldalába lőtt.
2–0
33. perc: Zokora vezetgette a labdát a holland térfélen, és mivel senki sem támadta, 22 méterről jobbal hatalmas lövést eresztett meg: a labda a lécről vágódott vissza a mezőnybe.
38. perc: Zokora a kezdőkörből végzett el gyorsan egy szabadrúgást, átadását Bakari Koné kapta, ő a bal oldalról indulva keresztbe vezette a labdát, miután két holland mellett is elhúzott, Van Bronckhorst mellől, 18 méterről jobbal kilőtte a jobb felső sarkot.
2–1
70. perc: Tizié rossz kirúgását Robben vette le a bal oldalon, kicselezte Kolo Tourét, majd hét méterről ballal lőtt, a kapus azonban kiöklözte a középre tartó labdát. A kipattanót Robben az alapvonalról centerezte középre Van Nistelrooy elé, de a holland támadó nyolc méterről küldött lövése után a labda kivágódott az afrikai kapusról.
77. perc: Akalé jobb oldalról elvégzett szögletrúgását követően a labda átszállt a bal oldalra, ahol Drogba fejelt Cocu mellől, úgy, hogy a labda Boulahrouz lába között elment, de a bal kapufa mellett álló Van Persie mellel útját állta, majd a kavarodásban a narancsmezesek felszabadítottak. ---- A 22 esztendős futballista fiatal kora ellenére is érett játékkal járult hozzá Hollandia sikeréhez. Ám nem csupán pazar szabadrúgásgólja miatt jelöltük a legjobbnak ezen a találkozón: a jobb szélen többször is megkavarta az ellenfél védőit, és olykor feltűnt a bal oldalon is. Ráadásul a védekezésből is hatékonyan vette ki a részét – egy alkalommal a gólvonal előtt mentett.