Furcsán hangzik, de az U17-es válogatott tagjai „kiöregedtek” Both József keze alól. A szövetségi edző – minthogy kinevezték az MLSZ összes serdülő- és ifjúsági válogatottjának szakmai főnökévé – már várja, hogy újabb generációkat indíthasson útnak, hasonló, vagy talán még stabilabb alapokkal, mint Németh Krisztiánékat, akik ragyogó sorozaton vannak túl Both József szerint.
– Csapata következő hivatalos elfoglaltsága a másfél év múlva esedékes U19-es Európa-bajnoki selejtező. Tehát jó ideig nem szerepel együtt ez a kitűnő társaság. – A következő közös fellépés júliusban lesz, a csapatot ugyanis meghívták egy rangos japán tornára, amelyen ázsiai és dél-amerikai csapatokkal kell majd játszanunk – felelte Both József. – Könnyen lehet azonban, hogy a Japánba utazó csapat csak a nevében lesz ugyanez, hiszen ha a profi klubok szétszedik az együttest, aligha engedik majd el a legjobbakat a felkészülés közepén.
Both József jó szívvel engedi útjukra játékosait, hiszen tehetségesek, sok mindent megtanultak, a jövô mindenképpen az övék lehet
Both József jó szívvel engedi útjukra játékosait, hiszen tehetségesek, sok mindent megtanultak, a jövô mindenképpen az övék lehet
– Ez szomorúan hangzik… – Nem az. A futballisták kiválasztása és központi képzésének klasszikus időszaka ebben az életkorban befejeződik, eldől, hogy kiből lehet profi, kiből amatőr. Ezeknek a játékosoknak tulajdonképpen mind felnőtt bajnokságokban kell szerepelniük, ha tovább akarnak fejlődni, a legjobbaknak lehetőleg külföldön. Ami tehát a válogatottat illeti, az én munkám itt befejeződött, irány a profi világ!
– A munkája csak ezzel a társasággal ért véget, ha igaz, Kisteleki István felkérésére az összes ifjúsági válogatott szakmai munkáját ön irányítja majd. – Így van, már a szerződést is aláírtuk, s félreértés ne essék, Nyilasi Tibor is marad a helyén, hiszen menedzserként felügyeli a korosztályos csapatokat. A kiválasztás, a szakmai irány megszabása, az egységes koncepció azonban az én asztalom, s mit tagadjam, erre a feladatra készültem évtizedek óta a képzés átalakításával, a Bozsik-program felépítésében való közreműködésemmel. Persze a sikeres folytatáshoz a program továbbélése is kell, hiszen a rendszer a megyei és a regionális válogatottakra, az országos kiválasztásra és a folyamatos kontrollra épül. Tizenkét éves kortól kell képeznünk a gyerekeket a válogatottaknál, és folyamatos nemzetközi szereplést kell biztosítanunk a számukra, csak így fejlődhetnek, a riválisaink is így teszik. A mostani Európa-bajnoki csapatunknak ez a nemzetközi szereplési lehetősége csak az utóbbi másfél évben adatott meg, úgyhogy van még mit javítani a körülményeken. Általában úgy érzem, hogy sem a mi magyar közegünk, sem a luxemburgi rendezés nem nőtt fel ahhoz az elit színvonalhoz, amelyet a kontinens legjobb csapatai, köztük a mi együttesünk is, képviseltek.
– Tanúja lehettem, amint a bárban odaült ön mellé Igor Kolivanov, a már elődöntős orosz csapat edzője, s szó szerint azt mondta, hogy amíg az övék csupán szerencsés, addig a magyar egy kitűnő csapat… – Ez az elismerés valóban hiteles, és nagyon megtisztelő, s akik most mérlegre teszik a teljesítményünket, azoktól azt kérem, hogy ne csak ezt a három találkozót nézzék, hanem mind a harmincat, s közülük is a kilenc tétmeccset. Ezekből hatot megnyertünk, s csak kétszer kaptunk ki, a gólkülönbségünk pedig huszonkettő öt, miközben ragyogó csapatokat futballoztunk le.
– Belenézett a mérkőzés ismétlésébe? Éjfél után újra leadták majdnem az egész mecscset… – Igen, láttam, nem volt jó érzés újraélni az elszalasztott lehetőségeket. Külön sajnálom, hogy a hazai tévénézők a harminc meccsünk közül külföldről ezt az egyet, a spanyolok ellenit láthatták, talán az egyetlent, amelyen egyértelműen jobb volt ellenfelünk.
– Többektől hallottam a lelátón, hogy túlzott óvatosság volt egy csatárral játszani. – Tévedés. Mi a teljes Eb-sorozat alatt kétékes, illetve háromcsatáros játékot játszottunk, s ez semmiben sem különbözött az ukránok vagy a spanyolok elleni meccsen. Csak hát a spanyolok ellen a szélső támadóink nem tudtak felérni Németh Krisztián mellé, mert mindenki úgy játszik, ahogy az ellenfél engedi. A világ egyik legjobb csapata elrontotta a játékunkat.
– Egyik nyilatkozata szerint az elmúlt hetekben sok minden hátráltatta a csapatot. Mire gondolt? – Portugáliai bravúrjaink után sokan maguknak tulajdonították a sikert, olyanok is, akiknek bizony nem sok közük volt hozzá. Nem azt mondom, hogy az Európa-bajnoki szereplésünk az én sikerem, dehogy mondom, hiszen nagyon sok összetevője van, de amit hozzátettem, amiatt nyugodt a lelkiismeretem. Nagyon sokat dolgoztunk az elmúlt négy évben, s némi túlzással azt is szoktam mondani, hogy azért lehettünk sikeresek, mert anynyira nem törődött velünk senki, hogy az árnyékban nyugodtan dolgozhattunk. ---- N ---- B
