Szerbia-Montenegró kosárlabda-szövetsége és Rátgéber László között nem jött létre a megállapodás: a MiZo Pécs szakvezetője mégsem lesz déli szomszédunk női válogatottjának szövetségi kapitánya. A mesteredző nem kapott olyan ajánlatot, amelyért feláldozta volna nyári szabadságát és a családi békét.
A jövôben is a pécsi sikereknek szeretne örülni Rátgéber László
A jövôben is a pécsi sikereknek szeretne örülni Rátgéber László
Bár csak pénteken ad végleges választ Lazar Pantelicsnek, a szerb kosárlabda-szövetség női bizottsága vezetőjének, Rátgéber László már csütörtökön eldöntötte: nem áll kötélnek, nem fogadja el szülőhazája válogatottjának szakvezetői posztját. A két hónapja ígéretesen kezdődő tárgyalások végül anyagi s ebből kifolyólag szakmai problémákon feneklettek meg.
– Annyira előnytelen volt az ajánlat? – Nem, ez roppant korrekt ajánlat volt – egy kezdő szerb edzőnek… Ám ahhoz, hogy én, aki már letettem valamit az asztalra, feláldozzam a nyaramat, kicsit többre lett volna szükség – mondta Rátgéber László.
– Mennyivel? – Pontosan a felét ajánlották meg annak, amennyit a tárgyalások kezdetén kértem. Az zavart a legjobban, hogy számomra úgy tűnt, egész idő alatt nem vették komolyan a feltételeimet. Mintha arra alapoztak volna, hogy a végén majd úgyis igent mondok. Merthogy annyira megtisztelő nekem az ajánlatuk. Tényleg megtisztelő – csak nem annyira… Így legalább a két fiammal tölthetem a nyarat, s a feleségem sem válik el tőlem, mert ő már ezzel fenyegetőzött, ha elvállalom a szerb felkérést.
– Ez komoly? – Félig az. – És az ügy szakmai vetülete? – A szerbeknek nem edzőre, menedzserre volt szükségük, aki összetoborozza a csapatot. Ahelyett, hogy ők adtak volna biztosítékot nekem, tőlem várták azt, hogy garantáljam a sztárok csatasorba állását. Ez így nem működik.
– Nincs pénz a szerb kosárlabdában? – Nem sok, s ami volt, tavaly azt is elköltötték a férfiválogatottra, amely végül csak tizenegyedik lett a hazai Európa-bajnokságon. Az a baj – ahogyan én látom –, hogy tényleg mindenki örült az érkezésemnek, mindenki elfogadott volna, ám ha megadják az általam kért fizetést, akkor teljesen felborultak volna a jövedelmi viszonyok a szerb kosárlabdasportban. Magyarul: bérfeszültség alakult volna ki. Ennek az ódiumát pedig nem akarták vállalni a szövetségben.
– Akkor most marad a Pécs? – Pécs, az marad, de hogy én maradok-e a következő szezonban, az egyelőre csak vágy a részemről. Mindenesetre azon vagyunk a klub vezérkarával. Anyagilag rendbe kell hoznunk a kft.-t, és itt kell tartanunk a játékosokat. Jó úton haladunk.