Telitalálat a kényszermegoldás

Lauren, Kolo Touré, Sol Campbell, Ashley Cole.
Alaphelyzetben az idény elején így festett az Arsenal védelme, kiegészítő embernek ott volt Pascal Cygan és Gael Clichy, a többiek pedig csak utánuk következtek, egy-egy epizódszerepre várva. Legalábbis Arséne Wenger menedzser az ősszel ilyen meggondolással vágott neki az évadnak.
Emmanuel Eboué, Touré, Philippe Senderos, Mathieu Flamini.

Kényszerhelyzetben pedig ez lett az Arsenal védelme, de lassan elfeledhetjük, hogy ez csupán „összerántott” négyes, amely a sérülések miatt megbomló kvartettet van hivatva pótolni. Gyakorlatilag február elseje óta ez a sor „a” védelem a londoni csapatnál, a fentebb említett nevek közül – természetesen Tourét leszámítva – ugyanis akkor esett ki utolsóként Campbell, és állt össze az utóbbi négyes. Két cseréből (Eboué, Senderos), egy középpályásból (Flamini), illetve az alapember Touréból. Mögöttük kiegészítő embernek meg ott volt Abou Diaby, Johan Djorou és Kerrea Gilbert. Ha csak a neveket nézzük, két hónappal ezelőtt biztosan senki sem irigyelte Wengert, hiszen lehetetlen küldetésnek tűnt, hogy a maga 25 esztendejével a legöregebbnek számító Touré (Flamini és Eboué 22, Senderos pedig 21 éves) vezérletével ez a fal megállja a helyét akár a Premiershipben, akár a nemzetközi porondon.

Most, az eredmények láttán, a csodájára járnak ennek az alakzatnak. A tavasszal „csak” a Real Madrid (Ronaldóval, Robinhóval, Raúllal, Júlio Baptistával, David Beckhammel, Zinedine Zidane-nal) és a Juventus (Zlatan Ibrahimoviccsal, David Trezeguet-vel, Pavel Nedveddel) próbálta meg bevenni az Arsenal kapuját, de a fiatalok – Jens Lehmann kapus támogatásával – a világ legerősebb csatársorait is „lenullázták”. Az „ágyúsok” elleni randevú előtt a Real hat mérkőzésen tíz, a Juve pedig nyolc találkozón 16 gólt jegyzett. Aztán 180 perc alatt mindkét óriás csődöt mondott.

A Juventus elleni második „shutout” egyúttal új Bajnokok Ligája-rekordokat is hozott, hiszen az Arsenalnak ez volt zsinórban a nyolcadik góltalan mérkőzése, korábban még egyetlen csapat sem mutatott be ilyen nagyszerű szériát, a csúcsot a Milan 2004–2005-ös idényből származó, hetes sorozata jelentette. Ugyanígy rekord, hogy a londoniak kapuja immár 739 perce érintetlen, és ezzel átadták a múltnak Edwin van der Sar, illetve az Ajax tízéves, 658 perces rekordját. (Ugyanakkor a kapusoknál „szólóban” még a holland a legjobb, hiszen az Arsenal nagy menetelése során Lehmann öt, Manuel Almunia pedig három meccsen védett.)

„Két hónappal ezelőtt senki sem várta ezt – mondta nem kis elégedettséggel Arséne Wenger. – Büszkék vagyunk arra, amit elértünk. Most picit korlátok közé szorítottuk magunkat, nem éltünk a szabadsággal, amikor nálunk volt a labda, tudat alatt szerintem mindenki arra figyelt, hogy megtartsuk az előnyünket. A kezünkben volt az irányítás, vártuk, hogy jöjjenek az olaszok, de nem jöttek…”
Az Arsenal viszont mehet tovább – számára eddig ismeretlen úton.


----