Robogás helyett fekvés

Ha valaki kételkedne abban, hogy Simek Péter, a Politehnica labdarúgója nagy népszerűségnek örvend Temesvárott, azzal megosztanánk néhány történetet.
A magyar középpályást ugyanis nagyon szeretik a lila-fehér fanatikusok, akik rajonganak a futballért. Vasárnapi látogatásunk során láttunk olyan tízéves forma gyereket, aki még a soros ellenfél, a Rapid Bucuresti buszát is megsimogatta. Szóval: nyugodtan kijelenthetjük, hogy Temesvárott jó futballistának lenni.
A Politehnica stadionja felé haladva már két és fél órával a bajnoki meccs előtt is hatalmas tömegen kell átvergődnie mindenkinek, nemegyszer rendőrök állják el az utat. Amikor megtudták, hogy Magyarországról érkeztünk, azonnal románul kezdtek el beszélgetni. Nem kell viszont semmi rosszra gondolni, ugyanis, mint utóbb kiderült, jól vettük ki a szavaikból, arról folyt az egyenruhások eszmecseréje, hogy minden bizonnyal a magyar játékos, Simek Péter miatt jöttünk. Az amúgy barátságos „zsandár” biztosított minket arról, hogy Simek a Rapid ellen is kezd majd – sajnos ebben nem lett igaza. De ha már a rendőröket említjük: Temesvárott a Poli labdarúgói nem kerülhetnek bajba. Ha ne adj Isten valamelyiküket gyorshajtáson érik a városon belül, biztos hogy fölismerik az egyenruhások, és „Hajrá, Poli!”felkiáltással már útjára is engedik…

Simek Péternek nem sikerült jól a vasárnapi mérkőzés, hiszen súlyos sérülést szenvedett (erről keretes írásunkban olvashatnak), de nem kell aggódnia, nincs egyedül a bajban. Mindig ott van mellette Bálint Levente, a Temesvár sajtófőnöke. A magyarul és románul is kiválóan beszélő korábbi újságíró egyengeti a magyar játékos mindennapjait Temesvárott. Ő segített neki a mobiltelefon vásárlásakor, a lakás kiválasztásakor, s a térdszalagszakadása után is ő ment vele orvoshoz, és támogatta ki hétfő délelőtt a bicegő futballistát a stadionba. Simeket nemcsak a drukkerek és a rendőrök, hanem az újságírók is szeretik Romániában, pedig még nem is beszéli a nyelvüket. Bálint Levente segítségével azonban készségesen áll az érdeklődők rendelkezésére.

Amikor a sérült Simek Péter búcsúzkodott hétfőn a temesvári stadionban, tucatnyi gyermek vette körül, és ölelgették, lapogatták a vállát. Ekkor hagyta el a futballista száját egy mondat, amelyet komolyan is vettünk, meg nem is, de tapasztaltuk, hogy igaz. A 26 éves középpályás azt mondta: ha bármi probléma adódik a határ román oldalán, nyugodtan hivatkozzunk rá, nem lesz semmi gondunk. És lám, Simek Péter egy kicsit talán a falra festette az ördögöt, mert volt is egy kis gubanc, ugyanis Romániában úthasználati díjat kell fizetni, amiért matricát adnak, csakhogy erre kifelé menet senkinek sem hívják fel a figyelmét. Ugyanakkor súlyos tízezer forintokat kérnének el büntetésképpen… Mi is belefutottunk ebbe a csapdába, és a marcona őr már írta volna a csekket, amikor lelepleztük magunkat, s elárultuk, hogy mi Simek Péter miatt ruccantunk át Temesvárra. Ekkor megenyhült az addig igen szigorú matricaellenőr, és egy félmosoly kíséretében csak annyit mondott: „Legközelebb jobban figyeljenek oda a szabályokra, és mondják meg Simek Péternek: jobbulást! Ja, és hajrá, Poli!”

Simek Pétert tehát sztárként kezelik Romániában. Ezt, valljuk be, nem sokan gondolták volna a futballista külföldre szerződésekor. Temesvárott egyébként sok minden másképp működik, mint otthon, elég, ha csak azt jegyezzük meg – és most kapaszkodjon meg minden magyarországi fanatikus –, hogy a vasárnapi bajnoki előtt a bukarestiek a Temesvárt, a hazaiak pedig a vendégeket biztatták (no és mind a 35 ezren szidták a Steauát…). A drukkerek nem elvették egymástól a zászlót, hanem önszántukból, barátságuk jeleként kicserélték a meccs előtt, majd mosolyogva lengették 90 percen át.
Csupán egyvalaki tűnt idegesnek: a házigazdák edzője, Gheorghe Hagi… ---- I ---- T