Adriano végre feltámadt!

Adriano nem játszik szerdán!

A hír szombat késő este futótűzként terjedt el az Inter-szurkolók között, azt követően, hogy Roberto Mancini, a milánói kék-feketék edzője a Parma elleni vesztes bajnoki után a következőt jelentette ki: „Senki sem érinthetetlen, mindenki kerülhet a kispadra, természetesen Adriano is.”

Sokan biztosak voltak benne, hogy ez már egyértelmű üzenet a brazil csatár számára: nem számítunk rád, a Bajnokok Ligájában a Villarreal ellen más játszik a helyeden. Mancini azonban már vasárnap módosított: „Nem azt mondtam, hogy Adriano nem játszik szerdán a Bajnokok Ligája-meccsen, hanem azt, hogy vele is előfordulhat, hogy a kispadon kezd, mint ahogy mással is. Ehhez képest azt olvastam az újságokban, hogy kihagyom. Ez nem igaz. Egyébként pedig kezd elegem lenni abból, hogy mindig Adriano kapcsán bírálnak. Ha kihagyom, az a baj, ha játszatom, az a baj, ha lecserélem, akkor fönt kellett volna hagynom, ha fönt hagyom, akkor le kellett volna cserélnem. Ha a hetvenedik percben cserélem le, akkor a hatvanadikban kellett volna, ha a hatvanadikban, akkor hagynom kellett volna még játszani.”

A fenti kirohanás után már senki sem tudta, hogy Mancini végül szerdán hogyan dönt, ami nem véletlen: kedvenc csatárai, azaz Adriano és Obafemi Martins a 2006-os naptári évben tétmeccsen eddig elég gyatrán teljesítettek, hiszen mindössze öt gólt szereztek – hármat a brazil, kettőt a nigériai.

Ráadásul a hét elején úgy tűnt, hogy a klub elfordult a braziltól: a La Gazzetta dello Sport értesülései szerint az Inter vezetősége – személyesen Giacinto Facchetti elnök, aki Massimo Moratti klubtulajdonos üzenetét hozta – azt kérte Mancinitől, hogy kifejezetten a pillanatnyi forma alapján állítsa össze a kezdőcsapatot. Nevek természetesen nem hangzottak el, de egyértelmű, hogy az utalás Adrianóra vonatkozott: a fejesek nem ragaszkodnak hozzá, hogy akkor is játsszon, ha nincs jó állapotban, senki sem fogja felróni „Manciónak”, ha mondjuk a Alvaro Recoba, Julio Cruz vagy a Recoba, Martins kettőssel kezd.

Ehhez képest mi történt szerdán a Villarreal ellen? Adriano kezdett, a spanyolok az első percben vezetést szereztek, amelyet Adri egy szerencsés akció végén már a hetedik percben kiegyenlített. Az agyonkritizált brazil csatár kézen fogta az Intert, és kivezette a hatalmas kátyúból, amelybe Diego Forlán találata után került. A gólon kívül számos veszélyes akciót vezetett a spanyol kapu ellen, kis szerencsével még egy gólt szerezhetett volna, szóval csapata igazi húzóembere volt. Elsősorban neki köszönhető, hogy a kék-feketék megnyerték a találkozót, illetve, hogy jelentős esélyük maradt a továbbjutásra.

A főszereplő azonban szerényen értékelte teljesítményét, bár egy apró, de fontos részletet is elárult a sikerrel kapcsolatban: „Szerintem azért játszottam jól, és azért szereztem gólt, mert levágtam a hajam. Az egyik barátom azt mondta néhány napja, hogy amióta megnőtt a hajam, rosszabbul játszom. Sajnos Rafael unokaöcsém, aki a hajamat vágja, otthon van Brazíliában, ezért kedd reggel az edzőtáborban én magam estem neki. A viccet félretéve, nagyon örülök a gólomnak, de még jobban annak, hogy nyertünk, és jó az esélyünk a visszavágó előtt. Remélem, hogy most már tényleg beindulok, mert fontos mérkőzések várnak még ránk a tavasszal a bajnokságban és a kupákban is.”

Végül pedig említsük meg, hogy a szerdai volt Adri 16. BL-gólja az Interben, amellyel utolérte a klub örökranglistájának élén Alessandro Mazzolát, a hatvanas évek csatársztárját.

És ő még csak 24 éves…



---- A 2005–2006-os idény során az Internek beköszönő Diego Forlán már a negyedik játékos, akinek nem volt szüksége egy perce sem a gólszerzéshez. A 49. másodpercben betaláló uruguayi támadó előtt Marek Kincl (24 másodperc), Clarence Seedorf (25) és Mark van Bommel (40) is villámgyorsan eredményes volt, azonban közülük csak Kincl fért fel a BL-örökrangsor dobogójára, a többiek a „futottak még” kategóriába kerültek.

Az eddigi leggyorsabb gól Gilberto Silva érdeme, aki 2002 őszén 20.07 másodperc alatt mattolta Ronald Waterreust, a PSV kapusát, de nála csak öt századdal (!) volt lassabb Alessandro Del Piero, aki 1997 októberében a Manchester United ellen volt eredményes.

A Bajnokok Ligája 1992-es rajtja óta összesen 18 gól esett az első percben, az úttörő Andreas Möller volt, aki 1995-ben a Juventus ellen 3–1-re elveszített meccsen volt eredményes a Borussia Dortmundban. ---- JUAN SEBASTIÁN VERÓN (INTER)
„A győzelem mindig fontos, de talán nagyobb különbséggel is nyerhettünk volna. Képen töröltek minket az elején, de felkeltünk a padlóról. Előre kell néznünk, és reméljük, hogy továbbjutunk. Kilencven percen át rohantunk, és a gyep nem volt éppen tökéletes állapotban, el is fáradtunk. A csapat ellenben jól reagált, s ez az, ami számít.”

QUIQUE ÁLVAREZ (VILLARREAL)
„Lehet, hogy ez vereség, de az eredmény akkor is reményt ad. Az Inter nagy csapat, mégis megvolt a lehetőségünk az egyenlítésre. A nemzetközi meccseken teljesen más a bírói felfogás, mint a spanyol bajnokságban, ha idegenben játszol, nem valószínű, hogy befújják neked a tizenegyest.”