Bajnoki formában a Fehérvár

Fantasztikus első félidőt produkáltak a csapatok, igazán sajnálhatják azok a szurkolók, akik nem láthatták ezt a Magyar Kupa-összecsapást. A hazaiak három csatárral – Oláh Lóránt, Alves és Zsolnai Róberttel – próbálták feltörni az egyébként magabiztos fehérvári védelmet, ám Csertői Aurél tanítványai is bebizonyították, hogy értenek a támadások vezetéséhez és befejezéséhez is. Hatalmas iramban kezdődött a találkozó, ide-oda hullámzott a játék, és a színvonallal sem volt baj. Parádés góllal szerzett vezetést a hazai együttes, s mert a Kaposvár már az első találkozón szerette volna kiharcolni a továbbjutást, vezetése tudatában is tovább támadott. A Fehérvár pedig nem ijedt meg a hazai rohamoktól, a középpályán megszerzett labdákkal hol Alumona, hol Sitku Illés, hol pedig a bal oldalon Györök Tamás vezetett látványos akciót.

Szerencsére a nagy rohanást mindkét csapat játékosai jól bírták, úgy tűnik, az erővel sem Kaposvárott, sem Fehérvárott nincs baj, s tegyük hozzá, az elszántsággal sem. Becsülettel ment előre mindkét együttes, a semleges nézők is igazán jól szórakozhattak. Közéjük tartozott az olasz Aldo Dolcetti is, aki, mivel az FC Sopron–Bp. Honvéd összecsapás elmaradt, kihaszálta az alkalmat, és megnézte a találkozót. A Honvéd mestere is elégedett volt, s azt mondta: ha ilyen mérkőzések lennének vagy lesznek a hazai élvonalban, felemelkedhet a magyar labdarúgás. Az olasz mester megjegyzése nyilván sovány vigaszt jelenthet a hazaiaknak, akik a nagy rohanásban az első félidő hajrájában megfeledkeztek Koller Ákosról és Schwarcz Zoltánról, így aztán egyenlített – tegyük hozzá, nem érdemtelenül – a Fehérvár.

A második félidőben sem csökkent a magyar pályán szokatlanul nagy iram. Óriási akarással küzdöttek a csapatok, egy percre sem adták fel a küzdelmet. Igazi kupameccset láthatott a publikum, óriási volt a rohanás, s ez nem ment a szervezettség, a fegyelmezettség rovására. A játékosok mindkét oldalon maximálisan betartották az edzői utasításokat. A félidő közepére kissé elfáradtak a hazaiak, a Fehérvár okosan és türelmesen futballozva rákényszerítette akaratát a Kaposvárra, s a hajrában a vezetést is megszerezte a látványosan, pontosan és okosan futballozó Fehérvár. A Kaposvár azonban nem omlott össze: újult erőre kapva mindent elsöprő rohamba kezdtek Zsolnai Róberték, az egyenlítés azonban nem sikerült.

Összességében nagy iramú és színvonalas mérkőzésen maradt alul a remekül játszó Fehérvárral szemben a balszerencsésebb Kaposvár. A továbbjutás nem dőlt el, csak remélni lehet, hogy egy hét múlva is hasonló jó futballt láthatunk Fehérvárott.
Jó: Petrók, Máté P., Kriston, Zahorecz, ill. Koller, Vincze Z., Bozsics, Alumona, Sitku

Percről percre

8. perc: Alumona cselezett jobbról befelé, majd Dvéri elé gurított, ő azonban 18 méterről bal lábbal a kapu fölé bombázott.
12. perc: Bozsics balról emelt az ötös sarkára, ahol Sitku előrehajolva, fejjel a jobb sarok mellé csúsztatta a labdát.
18. perc: Kriston vezette fel a labdát a jobb oldalon, jól emelt középre, Zsolnai lekezelte, és a felfutó Alves elé tolta, aki 17 méterről, futtából, ballal laposan a bal sarokba lőtt. Tudor meg sem tudott mozdulni a lövésre.

1–0

20. perc: Kriston a jobb oldalon egy csel után befelé törve, az ötössel egy magasságban keresztbe lőtte a labdát, ám a felugró Alves feje fölött elzúgott a lövés.
24. perc: Pintér bal oldali szögletrúgása után Kriston négy méterről fejjel csúsztatott kapura, ám a labda a bal saroknál álló Dvéri melléről kipattant a mezőnybe.
32. perc: Sitku Zahorecz és Vasziljevics között elvitte a labdát a jobb oldalon, az őt kísérő Alumona elé játszott, aki azonban 17 méterről, tiszta helyzetben a jobb felső sarok mellé küldte a labdát.
35. perc: Györök magasan ívelt be szabadrúgást a hazai kapu elé a bal oldalról, Schwarcz fejjel továbbcsúsztatta, a labda Balajczáról a gólra éhes Sitku elé pattant, a csatár azonban négy méterről a jobb oldali kapufára fejelt.
44. perc: Vincze bal oldali szabadrúgását a kapu előtt felugró Koller fejjel a bal sarok felé csúsztatta, s a befutó Schwarcz egy lépésről a gólvonalon túlra segítette a labdát.

1–1

59. perc: Kriston viharzott el a jobb oldalon, félmagasan középre lőtte a labdát, amelyet Vasziljevics 12 méterről, jobb lábbal, félfordulattal kapura lőtt, de Tudornak sikerült hárítania.
72. perc: Ígéretes jobb oldali Dvéri, Sitku adogatás után Bozsicshoz került a labda, aki 15 méterről, jobb lábbal kapu fölé lőtt.
79. perc: Rövid időn belül Alumona kétszer is gólt szerezhetett volna, lövését előbb Balajcza lábbal hárította, majd az ötösről küldött újabb próbálkozását Petrók a gólvonalról fejelte ki.
81. perc: Vincze Zoltán bal oldalról rúgta be a szögletet, az elmélázó védők között Csizmadia az ötösről fejjel a kapuba továbbított.

1–2

85. perc: Alves két csellel játszotta tisztára magát, majd laposan a középen álló Andruskóhoz továbbított, aki 16 méterről, jobb lábbal félfordulat után kapu fölé lőtt.
91. perc: Oláh 25 méteres, jobblábas, nagy erejű szabadrúgását Tudor a léc fölé tolta.

Bizonyítvány

Balajcza bravúrt bravúrra halmozott, a gólokról nem tehetett. védelem legjobbja Petrók Viktor volt, aki nemcsak az ellenfél támadásait akadályozta meg, hanem jól irányította társait is. Máté Péter öt mérkőzésen nem futott annyit, mint ezen az egy meccsen. A jobb oldalon Kriston Attila rendre hatvan métereket sprintelt, amióta Kaposvárott van, még nem játszott ilyen jól. Elöl Zsolnai Róbert és Alves jelentette a veszélyt, csak Oláh Lóránt maradt el valamivel társaitól. A fehérváriakra sem lehet panasz. Csizmadia Csaba óriási becsvággyal futballozott, s védő létére gólt is szerzett. Kuttor Attila és Koller Ákos fáradhatatlaul dolgozott. A középpályán Mario Bozsics és Györök Tamás nemcsak a támadásokkal foglalkozott, de vissza is zárt, ha kellett. Elöl Sitku Illés száguldozott, de a csapat és a mezőny legjobbja mégis Alexander Alumona volt, kiismerhetetlenül cselezett, alig lehetett elvenni a labdát tőle.