Erre már felfigyel Európa!

Csak hogy tűzbe hozzák a drukkereket.
Akik csak jöttek, csak jöttek, olyan sokan lettek, amennyien még sosem voltak a csarnok nyári felújítása óta, tehát ebben az idényben. Erre a meccsre megmozdult a kosárlabdát egyébként is nagyon szerető város, de megmozdultak az oroszok is, tekintve hogy érkeztek narancssárga zászlókkal és hatalmas dobokkal felszerelkezett fanatikusok Jekatyerinburgból is. Sőt még a hangulatfelelős kabalaállataik egyikét is magukkal hozták a vendégek, akiknek csak a hivatalos küldöttsége 33 delegáltat tett ki. De legalább a kinti találkozón igencsak félelmetes látványt nyújtó katonaruhás karatékáikat otthon hagyták, azokat, akik kedden, az időkérésekkor zord arccal bemutatott ütéseikkel és rúgásaikkal „emelték” a kosarasest fényét.

Úgy indult a játék, ahogy kedden: jekatyerinburgi centerbemutatóval. Yolanda Griffith és Suzy Batkovic 4-4 ponttal kezdett, amit az akkori végkifejletet figyelembe véve biztatónak is vehettük. Azt pedig különösen, hogy Honti Kata harmadik kitűnő megmozdulásával – gyönyörű betörés jó ütemű labdaszerzés után –, szép tempójával az első játékrész derekán négy ponttal megugrott a Sopron. Megugrott – mert az első negyedben ez volt a legnagyobb különbség a két együttes között. Igen ám, csakhogy az utolsó percben már az ellenfél javára jegyezhettük fel ezt a különbséget. Hiába, ha egy olimpiai bajnok belelendül… Márpedig az amerikai Griffith ritmust talált, amit tíz perc alatt elért tíz pontja, és gyakorlatilag hibátlan teljesítménye fényesen jelzett.

Ennél azonban nagyobb baj volt, hogy az első kisszünetet követő időszakban nagyon megállt a tudomány támadásban a hazai oldalon, a második negyed első öt percében mindössze két pontot tudott dobni védekezést váltó ellenfelének a Sopron. Nikki Teasley a vendégzóna ellen triplával, majd még eggyel mutatott rá a helyes útra – a negyediknél tartott így a meccsen –, és máris megfordult az állás. Ám baljós árnyként kísértett a pályán az időközben becserélt 213 centis lengyel toronydaru, Malgorzata Dydek. Rossz emlék, ráadásul aránylag friss, hogy a tavalyi Eb-pótselejtező kulcsfontosságú csatájában a palánk alatt gyakorlatilag tönkreverte a mieinket. Szerencsére most nem ment neki a játék, miközben a hazai centerek a kezdeti megilletődöttség után egyre bátrabbakká váltak, aminek több fontos pont és félidei vezetés lett a jutalma.

Kicsit nyögvenyelősen kezdődött magyar szempontból a harmadik negyed is, de annál jobban folytatódott! A zöld-sárgák higanymozgású amerikai irányítója és Cserny Réka is pontos volt támadásban a kivédekezett ellenakciókat követően, és máris előbb öt – ilyen sem volt addig –, aztán kisvártatva tíz ponttal húzott el a házigazda. „Tíz!” – kiabálták százak, de azt is kiabálhatták volna, hogy „Teasley!” Az idegenlégiós ugyanis tarthatatlannak bizonyult, Griffith két közönséghiggasztó duplája után immár a hatodik hármasát vágta be, ráadásul, ha meg-megindult befelé, csak fault árán tudták megállítani. Pontjaival pedig állandósult a tíz pont feletti hazai előny!

A harmadik tíz perc végén nem mellesleg 13 volt, és ugyanígy álltunk a 31. percben is, amikor Zoran Visics utolsó mentsvárként átállította csapatát a négy kisemberes szerkezetre. Persze hogy triplákat akart dobatni, hogy gyorsabban csökkenjen a különbség! Eleinte sajnos csökkent is, de 69–62-nél megálljt parancsolt Cserny fontos találata, aztán vendéghármasok helyett hazaiak következtek: Olekszandra Gorbunova és Horváth Zsuzsanna is telibe trafálta a kosarat a messzeségből. Még öt perc, és 14 pont a különbség! Innen már nem volt visszaút a Jekatyerinburg számára, és nem is lett, hiába próbálkozott még szorosabb védekezéssel a csapat. Előbb Cserny, majd Honti roppantotta meg a sztáregyüttest kettő plusz egyes kombinációval. Az utolsó perc már a felállva ünneplés, vastaps kíséretében telt, ami ki is járt az Európára szóló bravúrt elérő soproni lányoknak.
Az Euroliga 2003-as győztesén túljutva újabb kemény ellenfél vár a Sopronra: a negyeddöntőben következik a francia Valenciennes.

JOBB VOLT A HAZAIAK AMERIKAI LÉGIÓSA


MESTERMÉRLEG

Fiatal csapatom nagy győzelmet aratott. Végig azt tudtuk játszani, amit elképzeltünk, noha a védekezésben olykor hibáztunk is. A Valenciennes elleni mérkőzések nehezek lesznek, a franciák a végső győzelemre is esélyesek, ám ha megismételjük az oroszok elleni két mérkőzésen nyújtott produkciónkat, elérhetjük a négyes döntőt. (Natália Hejková a Sopron edzője)

A Sopron most nagyon jól játszott, jobban, mint nálunk. Azt hiszem, a csapat a Valenciennes legyőzésére is képes. Csapatomból csak Powell játékát emelném ki. Ami engem illet, egy-egy győztes mérkőzés után a világ legjobb edzője címet is megszavazzák nekem, ha viszont kikapunk… Nem tudom, mi lesz velem. (Zoran Visics a Jekatyerinburg edzője) ---- R ----