A dán kézilabdabarátok jól ismerik Európa élmezőnyét, és a Dunaferr rangjához illően már jóval a kezdés előtt megtöltötték a csarnokot. Az újvárosiak viszonylagos nyugodtsággal, önmagukban bízva készültek a mérkőzésre.
Carmen Lungura (balra) nagyon vigyázott Vincze Melinda és Bulath Anita, mégis négy gólt szerzett
Carmen Lungura (balra) nagyon vigyázott Vincze Melinda és Bulath Anita, mégis négy gólt szerzett
A magukat "szerényen" csak Dream Teamnek nevező házigazdák egyetlen pillanatra sem tudtak jelentős előnyre szert tenni, végig érezniük kellett az újvárosiak szorítását. Messze kiemelkedett a mezőnyből Radulovics Bojana, aki legszebb napjaira emlékeztetően ontotta a gólokat. A lelkes újvárosiak többször is felzárkóztak, de időnként hadilábon álltak a szerencsével, más esetekben a spanyol játékvezetők ítélkeztek furcsán, rendre a magyarok kárára… A szünet után még a vezetést is átvette az újvárosi csapat, de az elszánt vendéglátók fordítottak. A mérkőzést záró időn túli szabaddobás egészen furcsa körülmények között végződött góllal: Anja Andersen a pályán sétált, miközben Popovics a hálóba vágta a labdát. A bírók gólt ítéltek…
A dunaújvárosiak túlteljesítették az előzetes várakozásokat, hiszen a kétszeres BL-győztes Slagelse a hazai pálya minden előnyét élvezve is csak hatalmas erőfeszítések árán tudott győzedelmeskedni. Ha a Dunaferr így folytatja a BL-ben, akkor az idén is számtalan szép pillanattal örvendeztetheti meg rajongóit.
Mestermérleg Anja Andersen: – Kétgólos győzelmünknek nagyon örülök, hiszen ki is kaphattunk volna. Radulovics Bojanából külön is készültünk, mert tudjuk, hogy a világ egyik legjobbja, ezt ismételten bizonyította. Kiss Szilárd: – Csapatom kifogástalan hozzáállással, fegyelmezetten, bátran játszott, akár pontot vagy pontokat is szerezhettünk volna. Sajnos döntő pillanatokban elpártolt tőlünk a szerencse.