"Kihívás annak, aki elindul rajta, és álom annak, aki távol marad." A Dakar-rali mottója híven tükrözi, miként vélekedett a verseny életre hívója, Thierry Sabine az évről évre gyarapodó mezőny pedig azt bizonyítja, hogy manapság is sokan osztják a véleményét.
Greff Róbert az elsô magyar, aki quaddal, négykerekû motorral vág neki a sivatagnak
Greff Róbert az elsô magyar, aki quaddal, négykerekû motorral vág neki a sivatagnak
A 2006-os Dakaron a motorosok mezőnyében két magyar pilóta, Greff Róbert és Kátai Péter debütál – az utóbbi években mindketten sikeresek voltak a saját sportágukban, és most kipróbálják magukat a Szaharában is.
Greff Róbert a kilencvenes évek elején kezdett terepralizni (1994-ben bajnok is lett a H-csoportban), és vallja, ha valaki egyszer belekerül ebbe a sportágba, annak előbb-utóbb mániájává válik a Dakar. A magas költségek miatt kevés esélyt látott arra, hogy autóval induljon, annyi pénzt azonban össze tudott szedni, amennyiből egy quaddal elrajtolhat. S hogy mi is az a quad?
Négykerekű motor, amely az utóbbi időkben itthon is egyre népszerűbb a technikai sportokat kedvelők körében. Annyiból jobb, mint egy motor, hogy a pilótáinak nem kell végigállni az olykor ezer kilométeres szakaszokat, abból a szempontból azonban sokkal nehezebb vele, hogy súlyosabb (Greff Suzukija 240 kilós), és ha elsüllyed, elég nehéz kiráncigálni a homokból. Greff ezt meg is tapasztalta az idei tunéziai Világkupa-viadalon, amelyet hetedikként zárt. Az ottani tapasztalatok alapján célja a célba érkezés.
Kátai Péter ezzel szemben "eredményért" megy a Szaharába. Nem is csoda, hogy optimista, hiszen az idén nem akadt ellenfele az osztrák-magyar közös bajnokságban: az összes versenyt megnyerte, amelyen rajthoz állt, minden bajnoki címet begyűjtött. Már csak azért is fontos, hogy bizonyítson, mert mögötte nem állnak nagy támogatók, majdnem mindent saját zsebből fizet. A kívülálló számára talán érthetetlen, miért áldoz valaki milliókat arra, hogy utána három hétig szenvedhessen a sivatagban, de a terepversenyzők megértik Kátait, hiszen számukra ez az álomverseny.
Az enduróbajnok szerint kétféle ember megy a Dakarra: az egyik, aki "csak" célba akar érni, a másik, aki versenynek tekinti. Saját megítélése szerint ő maga (az új KTM-jével) szerencsés esetben beférhet a legjobb harminc közé, sőt talán még jobb eredményt is elérhet. A top tízbe jutni szerinte képtelenség (ott már navigációs tapasztalatra van szükség, ami neki nincs, úgyhogy a nyomokat követi majd vagy a társakat), a legjobb húszba azonban kis szerencsével be lehet kerülni. Az pedig az eddigi legjobb magyar motorosteljesítmény lenne.