Ezen a találkozón a Zalaegerszegnek esélye sem volt a győzelemre. A 2–1-es végeredmény nem erre utal, és talán túlzásnak tűnik a kategorikus kijelentés, de az igazság az, hogy a vendégek alig tudtak helyzetet kialakítani, ráadásul védekezésben is sokat hibáztak. Már az első félidőben kiderült, hogy ez a zalai csapat nem sok jóra számíthat a REAC pályáján: amíg a vendéglátók fegyelmezetten, ellentmondást nem tűrően, szinte akarnok módjára játszottak, a kék-fehéreket az ellenfélen kívül csak a labda zavarta. Igyekeztek is magukat távol tartani tőle. Ennek ellenére – nem kis meglepetésre – az egerszegiek szerezték meg a vezetést, de nem tartott sokáig az örömük. Sorjázni kezdtek a már említett kapitális hibák, és ezzel együtt jött a fordítás. A rákospalotaiak rövid időn belül egyenlítettek, majd megszerezték a vezetést is.
A REAC alapfelállása roppant érdekes volt, de hiba lenne azt gondolni, hogy hazai pályán végig védekező futballt mutatott be Urbán Flórián csapata. A fővárosiak nagyon is támadó szellemben futballoztak, hiszen amikor akciót vezetett a sárga-kék együttes, a három csatár mellé a középpályára a jobb oldalon Németh Tamás, a bal oldalon pedig Sallai Balázs is fölzárkózott, így a támadások számát, illetve a labdabirtoklást nézve akár több góllal is nyerhettek volna a pályaválasztók.
Hogy miért nem tudott nagyobb különbségű győzelmet aratni a REAC?
Na nem azért, mert nagyon fegyelmezetten játszott a ZTE, hanem azért, mert a támadások befejezésébe többször is hiba csúszott. A ZTE szombat délutáni produkciója siralmas volt, a kék-fehérek csak az utolsó öt percben érezték égető szükségét annak, hogy határozottabb támadásokat vezessenek, ez pedig még a – nem túl acélos – REAC ellen is kevés volt. Az sem segített a vendégeken, hogy Dajka László végső kétségbeesésében a hajrára centernek nevezte ki az amúgy középső védő Sebők Vilmost. A válogatott hátvéd valóban feltűnt a REAC tizenhatosának környékén, de már ez sem segített a vendégeken.
Így aztán a hajrában sem forgott veszélyben a hazaiak sikere, amelynek úgy örültek a rákospalotaiak, mintha a bajnokságot nyerték volna meg. A boldogságuk érthető, hiszen a korábban kiesőjelöltnek elkönyvelt alakulat nagy lépést tett a nyugodt-békés téli vakációzás felé. Egerszegen viszont nyomozhatják az újabb kínos kudarc okait, mert azt már mindenki látja, hogy nagy bajok vannak a ZTE-nél. Az újabb sikertelenség Dajka László edző állásába kerülhet, de gyanítható, hogy néhány játékos sem érzi magát teljes biztonságban… ---- M ---- &
