A DiósgyőrHonvéd összecsapás tipikus gól nélküli mérkőzés volt: bár a játékidő jelentős részében a hazaiak jobban futballoztak ellenfelüknél, csak nagyon kevés helyzetet tudtak kidolgozni, s mivel a másik oldal még ennyire sem csipkedte magát, bizony kisebb meglepetést keltett, hogy végül mégiscsak megszületett a Diósgyőr győztes gólja.
Tóth Iván: Elindultam a beadás felé, de úgy láttam, nem érek oda, ezért megálltam, és sajnos Horváth Ferenc ügyesen átfejelte fölöttem a labdát
Tóth Iván: Elindultam a beadás felé, de úgy láttam, nem érek oda, ezért megálltam, és sajnos Horváth Ferenc ügyesen átfejelte fölöttem a labdát
De adjuk át a szót a mérkőzés hősévé vált Horváth Ferencnek.
"A lelkiismeretünk tiszta volt, hiszen – még ha nem is játszottunk mindvégig jól –, mindent megtettünk, hogy gólt szerezzünk, ám sokáig nem tudtunk a Honvéd kapujába találni – mondta a hazaiak négygólos csatára. – Szerencsénkre néhány perccel a lefújás előtt sikerült a léc alá fejelnem a labdát, s így megszereztük a nagyon fontos három pontot."
Horváth Ferenc helyzetfelismerése mindenképpen dicsérendő, de jegyezzük meg: a győztes gólhoz bizony kellett az addig remekül védő Tóth Iván rossz döntése is.
"Az enyém volt a gól – ismerte el roppant önkritikusan a kispesti kapus. – Elindultam a beadás felé, de úgy láttam, nem érek oda, ezért megálltam, és sajnos Horváth Ferenc ügyesen átfejelte fölöttem a labdát."
A kapus persze nem egyedül vitte el a balhét.
A kispesti öltözőben ugyanis kisebb vita robbant ki, hogy ki is hibázott a fejesnél, ám egymásra mutogatás helyett mindenki önmagát okolta. Volt, aki azért, mert nem lépett ki a beadásra, más azért, mert nem ugrott fel fejelni, és akadt, aki azért, mert Horváth Ferenc megelőzte – sőt, volt olyan játékos is, aki bizony elpityeredett a vereség miatt…