Negyedórás késéssel kezdődött a találkozó, mert a Vasas autóbusza még Budapesten forgalmi dugóba keveredett. Az angyalföldiekkel tavaly is előfordult hasonló eset, igaz, akkor azért csúszott a Diósgyőr elleni mérkőzésük, mert lerobbant az őket szállító jármű.
"Ha valamikor, akkor most el lehet kapni a Lokit" - ebben a reményben érkezett Debrecenbe a Vasas, és Egervári Sándor vezetőedző is ezt próbálta játékosaiban tudatosítani az előző napokban. Az ok: az elmúlt hetekben sokakban kialakult az a vélemény, hogy az európai kupaporondon kudarcot valló magyar bajnok vesztett korábbi lendületéből. Érdekes találkozóra volt tehát kilátás, de a mérkőzés első szakasza nem igazolta a felfokozott várakozást. A Vasast óvatos taktikával (öt védő játszott Németh Gábor kapus előtt) küldte pályára Egervári Sándor, nyoma sem volt az elszántságnak, hogy meglepje a Lokit.
A hazaiak ráéreztek az óvatosan futballozó Vasas gyenge pontjaira, és az első perctől beszorították a saját térfelére. A "darálást" nem is bírták sokáig a vendégek, ám vezető találata után látványosan esett vissza a Loki játéka. A Vasas ellenben szép lassan elkezdett futballozni, aminek az lett az eredménye, hogy Ivan Janjics találatával (ehhez kellett a DVSC-védők aszszisztálása) még a szünet előtt egyenlített.
NS-archív
Madar Csaba (balra) és Molnár Zoltán harca a labdáért – inkább küzdelem volt, mint játék Debrecenben
A fordulás után ismét átvette az irányítást a bajnok. S noha ezen a mérkőzésen nem futballozott látványosan, mégsem sokon múlt, hogy ezt a meccset is hozni tudja. A hazaiak azonban csakis maguknak köszönhetik, hogy elszórakozták a győzelmet a második félidőben gyakorlatilag semmit sem mutató Vasas ellen. A döntetlenre mégis rászolgáltak a piros-kékek, hiszen a szünet utáni egyetlen helyzetüket értékesítették, mégpedig a legjobb pillanatban, közvetlenül a lefújás előtt.