Hogy egy vagy két l-lel írja-e a nevét, talán még ma is vitatkoznak rajta - az 1994-es vb előtt a Nemzeti Sportnak a következőket mondta: "A dupla elles a helyes verzió. Apám olasz származású, így a családnevünket Rivellinónak írjuk" -, azon már kevésbé, hogy ő volt minden idők egyik legprímább ballábas játékosa a brazil válogatottban.
Rivellino 1970-ben volt világelsô
Rivellino 1970-ben volt világelsô
Sőt… Manapság Roberto Carlos szabadrúgásain ámul a világ, úgy három évtizeddel ezelőtt a kor bombázóját viszont Rivellinónak hívták. Szabadrúgásai életveszélyesek voltak, előszeretettel használta azt a figurát, hogy a sorfal szélén álló, majd a lövés pillanatában hasra vágódó Jairzinho helyén rúgta el a labdát. A kapusnak sok esetben csak az imádkozás maradt…
Persze, a szép idők előtt voltak viharosabbak is, szépen induló karrierjét majdnem kettétörte azzal, hogy fenéken billentette a játékvezetőt egy meg nem adott gól miatt. A Corinthians-Botafogo meccsen elkövetett "merényletnek" végül csak néhány meccses eltiltás lett a következménye, elvégre a tehetségekre vigyázni kellett még Brazíliában is.
ROBERTO RIVELLINO
Született: 1946. január 1., Sao Paulo Nemzetisége: brazil Posztja: támadó középpályás, támadó Válogatott mérkôzései/góljai száma: 94/26 Klubjai: Corinthians (–1975), Fluminense (1975–78), el-Hilal (1978–81, szaúdi) Legnagyobb sikerei: világbajnok (1970), vb-3. (1978), vb-4. (1974); 2x riói bajnok (1975, 1976); a Rio-Sao Paulo-torna gyôztese (1966)
Kvalitásaira jellemző, hogy még az 1970-es brazil csapatba, a minden idők egyik legjobbjának tartott válogatottba is befért, három gólt is szerzett az arannyal záruló mexikói vb-n, de igazán az 1974-es vb-n lett sztár. Remekül játszott, megint megrúgta a maga három gólját, de ezúttal ez csak a negyedik helyhez volt elég - szerinte is csak ennyi volt az együttesben.
Még az 1978-as seregszemlére is kijutott, az első meccsen ő volt a selecao kapitánya, később azonban már csak kétszer jutott szóhoz, de karrierje érdemi része így is vb-bronzzal zárult.