Ájulás és álomszereplés

- Valóban nehezen kezdődött ez az idény, de nem estem igazán kétségbe a szolnoki tájékoztatóverseny után, hiszen tudtam, hogy a felkészülésem azon szakaszában ez az eredmény volt várható tőlem - mondta Kolonics György. - Mivel edzéstársaim, azaz Kovács Katalin és Janics Natasa nem indult el a szolnoki viadalon, így a tájékoztatót megelőző időszakban is még csak résztávoztunk, amelyből erre a teljesítményre futotta. Ráadásul ezen a versenyen betegen álltam rajthoz, és mivel nem figyeltem oda a testem jelzéseire, így az egyik edzés után el is ájultam a parton, ami még sosem fordult elő velem.

- Azért ez riasztó élmény lehetett.
- Az is volt. Sajnos van egy viszszatérő betegségem, mivel sok a gyomorsavam, gyakran előfordul, hogy kimarja a torkomat. Most is azt hittem, hogy ez a probléma, ám mint később kiderült, influenzás voltam, ami meglehetősen legyengítette a szervezetemet. A Sportkórházban természetesen megkaptam a szükséges ellátást, és ez jó tapasztalat volt arra, hogy többet hasonlót nem hibázzak.

- Akkor azt is csodaszámba vehetjük, hogy egyáltalán fel tudott készülni az első válogatóra?
- Ha nem is csodaszámba megy, de szerencsés vagyok, hogy ennyi idő elegendő volt rá. Talán a majd két évtizedes rutinom is segített ebben. Végül is úgy alakult, hogy az első válogatón az ötszáz egyest jelentős fölénnyel nyertem meg. Nem számítottam rá, hogy ilyen könnyedén megy majd minden.

- A második válogatón már nem indult ötszáz egyesben…
- Nem, de már előtte összeállt a fejemben az a program, amelyet végül is a két válogató alapján maradéktalanul teljesíteni tudtam. Párommal, Kozmann Gyurival megbeszéltük, hogy a poznani Európa-bajnokságon csak ezer párosban lapátolunk, mert én szeretném magam kipróbálni ötszáz egyesben. Szükségem van ugyanis arra, hogy nemzetközi szinten is tudjam, hol tartok ebben a számban. Gyuri belement ebbe, és mint a második válogató után kiderült, a többi érintett sem emelt kifogást ellene.

- Korrektek voltak.
- Így van, de szerintem mindenki jól járt ezekkel a döntésekkel. Szétlövésre is mehettünk volna Vajda Attilával vagy a Bozsik, Kovács kettőssel, de azt hiszem, így mindenki számára megfelelő döntés született. Ötszáz egyesben én rajtolok az Európa-bajnokságon, Vajda Attila a vébén, míg ötszáz párosban Bozsikék lapátolnak Poznanban, Kozmann Gyurival pedig mi versenyzünk a zágrábi világbajnokságon.

- Ön kétszáz egyesben is indulási jogot szerzett.
- Igen, és ennek is nagyon örülök - hiszen először tizennégy évvel ezelőtt nyertem bajnoki címet ezen a távon - még akkor is, ha tudom, reálisan nincsenek éremesélyeim ebben a versenyszámban. Természetesen kétszázon is igyekszem jól felkészülni, de azt hiszem, nem okozok meglepetést azzal, ha azt mondom, a legfontosabbak továbbra is az olimpiai számok.

- És Kolonics György mit tippel: hány éremmel zárja ezt az esztendőt?
- Jó lenne minden számban, amelyben elindulok, érmet szerezni, de ez természetesen csak álom. Azt hiszem, akkor már elégedett leszek ezzel az esztendővel, ha a világbajnokságról legalább egy éremmel térek haza.