Benik lépéselőnybe került

Beniknek tehát sikerült egy kis egérutat nyernie, de ami talán ennél is fontosabb: végre nem volt olyan mérhetetlenül peches Miskolcon, mint az utóbbi hat évben.

- Az idénynyitó tapasztalataiból kiindulva gondolta volna, hogy az utolsó néhány gyorsasági szakaszon már nem is kell izgulnia, mert akkora fölénnyel fog vezetni?
- Ha valaki nem úgy fut neki egy versenynek, hogy a lehető legjobbat hozza ki magából, akkor minden hiábavaló. Nekem tavaly is az volt a célom, hogy nyerjek, meg az idén is, de mivel technikai sportról van szó, az ügy nem ennyire egyszerű. És ehhez jön még, hogy nekem is lehetnek rossz napjaim. Egerben például minden rajtam múlt - az autó tökéletes volt, nekem kellett volna jobbnak lennem.

- Most más volt a helyzet?
- Igen, most voltak gondjaink. Ráadásul az sem tett túl jót a lelkemnek, hogy tudtam, az utóbbi években mindig pechesek voltunk Miskolcon.

- Babonás?
- Alapvetően nem, de azért volt nálam vagy hat kabala a verseny során. Az egyiket egy szurkoló kislánytól kaptam, a másikat egy anyukától, aztán egyet a barátnőmtől és így tovább… Többet nem mondanék róluk, mert akkor legközelebb nem hoznak szerencsét.

- Ennyit arról, hogy nem babonás...
- Látott volna akkor, amikor Somogyi Palival versenyeztem. Ô nagyon hitt ezekben a dolgokban, és rám is átragasztotta.

- Ha már a navigátoránál tartunk: sikerült már összeszoknia új társával, Vinoczai Attilával?
- Egerben jóformán azzal telt a pályabejárás, hogy próbáltuk kitalálni egymás gondolatait, így a verseny idején is az összeszokáson volt a hangsúly. Miskolcon már minden automatikusan működött.

- Most meg a Forddal voltak gondok.
- Szerintem a győzelmet nem kell megmagyarázni, de az tény, hogy az első napon egy kicsit hátráltattak minket a technikai problémák. Persze ez nem azt jelenti, hogy lassan mentünk: körülbelül kilencvenöt százalékot tudtam kiautózni a kocsiból, ami azonban Egerhez képest nem volt jobb nyolcvanszázalékosnál. Ráadásul az első nap végén folyamatos telefonos kapcsolatban voltunk a mérnökünkkel, mert úgy éreztük, hogy a hátsó differenciálmű ki akar szakadni.

- Ezután csoda, hogy sikerült nyernie.
- Na igen, mert ezek a gondok még mindig nem voltak olyan súlyosak, mint amelyek miatt a többiek kiállni kényszerültek. Persze jobban örültem volna, ha úgy nyerek, hogy ők is versenyben maradnak.

- Úgy tűnik, lassan kialakulnak az erőviszonyok. Erre számított?
- Szerintem nem alakultak ki az erőviszonyok. Főleg úgy, hogy legközelebb Kassára megyünk, és az ottani pályákat elég kevés pilóta ismeri az élmezőnyből. Ott majd kiderül, hogy ki tud a leggyorsabban alkalmazkodni az új helyszínekhez és a kevés edzéslehetőséghez. Én ugyanis még Bútor Róbertet és Spitzmüller Csabát sem írnám le, Herczig Norbiról meg már nem is beszélve, hiszen ő tavaly már többször bizonyította, hogy képes győzni. Szerintem csak akkor alakulnak ki az erőviszonyok, ha mindenki fut egy gondmentes versenyt.

- A bajnokság végeredménye szempontjából nagy jelentősége lehet ennek a diadalnak, főleg úgy, hogy rengetegen kiestek. Elkezdett már számolgatni?
- Nem, és nincs is értelme. Úgy veszem, hogy nekik megvan a mínuszolós versenyük, és ha én is leveszem az egri eredményemet mint az eddigi legrosszabbat, akkor pont egálban vagyunk Janikával. Turi Tomi más, vele szemben ilyen megközelítésben is van némi előnyöm. Szóval nincs helye a számolgatásnak, a taktikázásnak: minél több versenyt kell megnyerni a bajnokság hátralévő részében.