Ronaldo most kétszer villant

A legnagyobb figyelem persze nem a zaragozaiak és a sereghajtó vetélkedését kísérte, hanem a Real Madrid látogatását a Levante stadionjában. A Barca elleni fergeteges diadalhoz képest jóval visszafogottabbnak mutatkozott a "királyi" együttes, még azt állítani sem lenne túlzás, hogy volt némi szerencséje. Ronaldo 37. percben szerzett találatáig ugyanis elég gyengén ment a játék Raúléknak. Míchel Salgado betört a tizenhatosra és mintha kapura akart volna lőni, de a labda keresztben suhant, éppen a brazilhoz, aki habozás nélkül a hálóba pörgetett. Még a szünet előtt egyenlíthetett volna a Levante, ha Vladimir Mancsev kicsit rámenősebb. A bolgár középen kilépve jó passzt kapott, elhúzott Iker Casillas mellett, de a Real kapusa visszavetődve kipiszkálta a kapura rúgott labdát.

A második játékrész mozgalmasabbra sikeredett, mint az első. A madridiak eleinte sokat tettek előnyük megduplázásáért, Raúl egy ízben a lécre emelt, hanem később alaposan visszavettek a tempóból, és ezzel fordult a kocka. Bernd Schuster tanítványai perceken át beszorították nagynevű riválisaikat, Casillasnak újabb bravúrokra volt szüksége az eredmény tartásához. Ronaldónak ugyanakkor csak egy kiugratás kellett a mérkőzés eldöntéséhez - amint megkapta, labdával lefutotta a védőjét, becsapta a kapust, majd a hálóba gurított.

A kevés gólon kívül ez a forduló az elszalasztott lehetőségekről lesz emlékezetes. Szombaton négy olyan csapat is betlizett, amely győzelem esetén - a tabella első felének sűrűsége miatt - nagyot lépett volna előre. A Sevilla nyitotta a sort: az Osasuna elleni összecsapásuk idején még a harmadik helyen álló andalúzok azután, hogy a minap Barcelonában verték meg az Espanyolt, odahaza kikaptak a nemrég még bentmaradási gondokkal küzdő Osasunától. Beszédes adat, hogy a pamplonaiaknak ez csupán a második bajnoki sikerük volt az idén, de most nemigen kellett aggódniuk, mert a Sevilla Júlio Baptista egyetlen fejesét leszámítva szinte nem veszélyeztetett.

A Sevilla bukását azonnal kihasználhatta volna az Espanyol, vagy akár aktuális ellenfele, az élmezőnytől látszólag messze, valójában csak néhány pontnyi távolságban nyomuló Atlético Madrid. Sőt a fővárosiaknak több sanszuk volt a mérkőzés megnyerésére, Fernando Torres még tizenegyest is rúghatott. A barcelonaiak kapusa, Idriss Kameni azonban bámulatosan teljesített, nemcsak a válogatott csatár büntetőjét, de egyéb, védhetetlennek tűnő lövéseket is hárított. Az Atlético-szurkolók képtelenek voltak mindezt megemészteni, és banándobálással zaklatták a kamerunit. A spanyol szövetség rasszizmushoz való hozzáállását ismerve, a klub még bajba kerülhet emiatt.

Ilyen előzmények után tálcán kínálkozott a lehetőség a Deportivo számára, hogy közelebb férkőzzön a Bajnokok Ligáját érő helyekhez. San Sebastiánban azonban nem egyszerű az élet vendégként, különösen akkor nem, ha Gari Uranga még az első félidőben vezetést szerez a Real Sociedadnak egy mutatós csukafejessel. A Depor tehát nem tudta elkerülni a vereséget, maradt a középmezőnyben.

Csalódást keltő 0-0-t játszott egymással a Mallorca és a címvédő Valencia, ahogy a Villarreal és a Betis is, bár ez utóbbi meccs kimenetelével csak a hazaiak nem lehetnek elégedettek. A sárga-kékek Riquelme és Forlán vezérletével szinte végigtámadták a 90 percet, de a legnagyobb ziccereket is kihagyták. Érdemes még megemlíteni a Bilbao santanderi győzelmét, amelyet a 97. és a 98. (!) percekben begyötört gólokkal ért el.

A listavezető katalán sztárcsapat hazai pályán magabiztos, olyakor parádés játékkal, sok helyzetet kidolgozva gyűjtötte be a három bajnoki pontot a jobbára csak keménységgel és durvasággal kitűnő Getafe ellen. Bár kapuralövéssel sokszor próbálkoztak a hazaiak, a vendégek kapuját mindössze hatszor találták el, igaz ezekből kettő góllal végződött. Ronaldinho szabadrúgásból talált be az első félidőben, a vendégek kapusa elmozdult, a sorfal fölött várta a labdát, amely végül félmagasan jött és éppen a helyén, a kapufánál kötött ki. A második gól előtt ismét a brazil sztár villant, amikor nagyszerű passzal ugratta ki a jó ütemben kilépő francia légióst, Giulyt, aki nyolc méterről, ziccerben perdített a kiszolgáltatott vendégkapus fölött a hálóba. A mérkőzésen a hazaiaknál sérülése miatt hosszú kényszerszünet után pályára lépett Motta, akit a közönség nagy ovációval fogadtott és alig tíz perces "játéka" a találkozó legfőbb érdekességét jelentette a spanyol sajtó helyszínen lévő képviselői számára.